2017. március 1., szerda

AZ ERKÖLCSI GYŐZELEM A TIÉTEK LESZ! KENJÉTEK A HAJATOKRA!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2017.03.01.


Drága honfitársaim, fülkeforradalmárok, Erzsébet-utalványosok, megmentett devizahitelesek, migránshordáktól megvédett fociszurkolók! Testvéreim az Unió elleni harcban!

Most néztem a naptárra és a rohadt életbe, mindjárt választás van. Sőt, még van választás, nem sikerült kiküszöbölni! Tragédia ez, honfitársaim. És tragédia, hogy a szellemi agytrösztünk szarik a választásokra, mert beteg és ez jobban érdekli, az ő magyar hangja, az Ismeretlen Ibizai Szipogány meg saját erőből egyszerű, mint a faék. Itt állunk nyakig a szarban, de meg kell nyernünk a választást! Meg kell nyernünk! Győzelem, vagy száz év börtön.

Barátaim! Figyeljetek rám, nézzetek mélyen a zavaros szemembe! Ilyen kormánya soha nem volt és soha nem is lesz ennek a vihartépte, ezer irányból támadott, fokhagymás lángosba tekert országnak. Ez a kormány családbarát. Gondoljatok csak a Tiborcz, Mészáros, Orbán, Rogán, Szijjártó, L. Simon, Garancsi, Simicska, Pintér, Matolcsy, Schmitt, Shmidt, Deutsch, Farkas családra! Hát nem kurvajól élünk? De! Visszafizettük a devizahitelt jó áron. Senkit nem hagytunk az út szélén. Meg lehet élni havi 47 500 forintból. Ingyen zabálnak a kölykeitek az iskolában. Ingyen kapják a tankönyveket. Rezsicsökkentés! Rezsicsökkentés! Rezsicsökkentés!

Harcosok! Katonák! Forradalmárok! Ez a harc lesz a végső! Ha megint kormányra kerülünk, vagyis maradunk, eltöröljük a francba a választásokat. Mert – figyelj, paraszt! – nem demokratikus! Bizonyhétszentség! Mi felépítjük a saját demokráciánkat. Itt az lesz, amit én mondok, ha mind beledöglötök, akkor is.

Polgárok! Vidékiek! Testvéreim! Budapestet beletapossuk a földbe! Rohadék árulók, nem szavaznak rám, kinyírták az olimpiát. Ott rohadjanak meg a füstölő metrójukkal együtt, ahol vannak. A felcsúti kisvasutat felvezetjük a Várba és kész. Nekem a vidék a mindenem. Én vidéki vagyok, az is maradok. Nekem kell a vidék! Az egész. Meg a rokonságomnak. Erdők, földek, kastélyok, minden. Üveghíd, űrállomás, életnagyságú játékvonat, stadionok! Minden, minden kell és mindent meg is kapok.

Alattvalók! Senkit nem hagyunk az út szélén! Beletaposunk mindenkit az árokba, a sárba, a szarba! Kétpofára szidjuk a bankokat a devizahitelek miatt, amit mi vezettünk be annakidején, és amiből Matolcsy cimbora olyan nyereséget ért el, hogy a csodájára járok azóta is. Hát hol van még ilyen Európában, mondjátok meg! Sehol! Sehol nincs olyan barom nép, amelyik rommá adósítja magát azért, hogy a jegybank milliárdos nyereséget érjen el, amit aztán szétfolyathat alapítványokba, műkincseket és ingatlanokat vehet rajta. És ti még örültök is ennek, tapsikoltok és büszkék vagytok! Még a híd alól is éljeneztek, a bokorból, a kartondobozokból összetákolt vityillóitokból...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.