2017. március 18., szombat

NEMZETI LUJZA-NAP

GÉPNARANCS
-BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.03.18.


...Lujza-nap alkalmából a Nemzet Jenője sokadjára volt kénytelen a szájába rágni az ő lassú felfogású népének, hol az ellenség.

Pedig már 2011-ben világosan megmondta: „Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy máshonnan bárki is diktáljon nekünk.” Illetve neki. Azóta már a hatodik március 15-i beszédét tartja, és tessék! még mindig kihull a szita agyunkból, újra és újra meg kell ismételnie: „Brüsszelt meg kell állítani” Az nekem kimaradt, hogy Brüsszel bárhová is jönni akarna, pláne hozzánk, valószínűleg a tavalyi szónoklatra nem koncentráltam eléggé, de eszerint ők is jönnek, nemcsak a migránsok. Jönne továbbá „az Európát ostromló népszavazás” is, de azt visszavertük.

Egyesek azt állítják, hogy ez utóbbi csak nyelvbotlás volt, valójában népvándorlást akart mondani, csak a népszavazást jobban utálja, ezért jött a nyelvére. De én nem hiszem, Jenő sosem téved, legfeljebb Lujza.

A helyzetet bonyolítja, hogy Brüsszel nem egyedül jön. Két szövetségese is van, szentszövetségese, illetve álszentszövetségese (kár belénk ez a sok stiláris sziporka, úgyse bírjuk megjegyezni): a „feneketlen bendőjű tőke” és a „liberális világmédia”. Merthogy magyar már nem sok maradt, hullanak, mint a legyek, természetesen pusztán gazdasági okból. Ez szép tradíció nálunk (a miniszterelnök szavaival élve „gerincíve” és „történelmi vérvonala” „az égő csipkebokor csodájában élő magyar nemzetnek”, de ezt a kezdők kihagyhatják), hogy a sajtószabadság napján rúgunk egyet a csipkebokorból kifelé a sajtó nem kedvünkre való felébe.

1920-ban a kurzushívő Herczeg Ferenc is beígérte: „Március 15-e a nemzeti sajtó szabadságünnepe és a nemzetellenes sajtó gyásznapja lesz.” Ami nem sokkal azután, hogy februárban a Népszava újságíróit: Somogyit és Bacsót meglincselték és a Dunába dobták a különítményesek, üres fecsegésnek aligha volt tekinthető. Bezzeg manapság a népszabadságosok milyen könnyen megúszták, de hát az ilyenek semminek sem tudnak örülni!

A miniszterelnök e tekintetben mindenkit megnyugtatott: „Nem egyetlen hadjáratban gondolkodunk”. Bár ezt nem egészen értem, hiszen már győztünk, „a háborút a nemzet fennmaradásáért megnyertük”. „Mi voltunk, vagyunk és leszünk.” Ez végre ismerős, ld. még: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. Úgy látszik, ez a vérgerincvonalív a stíluselemeket tekintve elég messzire nyúlik. A nemzeti függetlenség ellen törő gonosz erők, mondhatni, rendszerfüggetlen ármányt képeznek, fene a bendőjüket. Ceausescunak még az utolsó, 1989-es beszédében is harcolnia kellett velük: „A hazám ellen folyó rágalomkampány célja, hogy megfosszák Romániát függetlenségétől, szuverenitásától”. Szakasztott így vagyunk mi is. „Nem lennék méltó a nép bizalmára, ha nem tennék meg mindent azért, hogy a román nép önállóan, külföldi beavatkozás nélkül döntsön sorsáról.” Csak a nép ott is sajnálatosan ellujzásodott, így képtelenek voltak felfogni és méltányolni a vezér küldetését.

Még jó, hogy a szél mellettünk van. Na nem mindegyik, mert van, amelyik bolond lukból fúj, mint megtudtuk. Lám, Jenő viccelődni is tud! De vannak „48-as szelek”, amelyek lázadásra bírták a népeket, ”először az angolokat, aztán az amerikaiakat, és ebben az évben jön a folytatás”. Nem értem ugyan, a hollandoknál miért nem jött, pedig tele vannak szélmalmokkal, lehet, hogy nem figyeltek eléggé a múzeumkerti beszédre, most aztán magukra vessenek! Értetlen holland Lujzák. Lujzákok...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése