2017. április 22., szombat

"EZ CSAK AFFÉLE PATYOMKIN-ÉPÍTMÉNY" - INTERJÚ SZABÓ MÁTÉ DÁNIELLEL, TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT SZAKMAI IGAZGATÓJÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM - SZABADPOLC
Szerző: Rádai Eszter
2017.04.21.


„Ha a számunkra utolsónak megmaradt eszközről is lemondanánk, akkor önként tennénk a fejünket a hurokba” – mondja a parlament által a héten tárgyalandó, orosz mintára a civileket külföldi ügynökökként megbélyegző kormányzati törvényjavaslattal kapcsolatban a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a beterjesztett törvényjavaslat nem a transzparenciáról szól, hanem a civil szervezetek ellehetetlenítéséről és eltakarításáról.

– Mennyire volt várható, kiszámítható, hogy egy ilyen természetű törvényt előbb-utóbb a parlament elé visz a kormány?

– Számunkra nem okozott meglepetést, hiszen régóta tudható, hogy ez a kormányzat nem szereti, nem is tűri az autonómiát, korábban sem tűrte. Nem szerette, hogy vannak általa nem irányítható egyházak, ezért – mihelyst alkalma adódott rá – megszüntette ezek egyházi státuszát. Nehezen viseli, hogy léteznek általa nem irányítható lapok, médiumok, ezért amikor módja van rá, tesz róla, hogy ne legyenek. Nem szereti, hogy még mindig van olyan egyetem, amelyre nem terjed ki a hatalma, ezért hoz egy törvényt, amely ellehetetleníti azt. És nem szereti azt sem, hogy vannak olyan állampolgári csoportok és állampolgárok által létrehozott szervezetek, amelyeket nem tud irányítani, és amelyek kritikával illetik a politikáját, tehát mindent megtesz azért, hogy ne legyenek.

A civil szervezetek esetében azonban a célpont és a támadás minősége is más, mint korábban. Mert egy egyházat meg lehet fosztani egyházi státuszától, egy lapot meg lehet szüntetni, és szélnek lehet ereszteni a szerkesztőséget, egy vállalkozót, aki esetleg nem fogadja el a neki tett visszautasíthatatlan ajánlatot, egy multit, egy kereskedelmi áruházláncot el lehet űzni, de az állampolgárokat, az állampolgárok ilyen vagy olyan csoportjait, akiket és amelyeket a civil szervezetek képviselnek, amelyekkel azonosak, tehát végső soron az összes kritikus állampolgárt nem lehet elűzni. Mert ha egyeseket elűznek is, mindig maradnak épp elegen, akiknek nem tetszenek azok a viszonyok, amelyekben élni kénytelenek, de arról hallani sem akarnak, hogy kitakarítsák őket az országból. Egyszóval, amikor a civileket támadja, akarja eltakarítani a kormányzat az útból, akkor valójában az állampolgárokat támadja, számukra teszi lehetetlenné, hogy szabadságjogaikat gyakorolják.

– Tavaly a Political Capital négy uniós tagállamban vizsgálta a civil társadalom helyzetét, Németországban, Spanyolországban, Lengyelországban és nálunk, valamint Oroszországban, és a magyarországinál rosszabb környezetről csak az orosz szervezetek számoltak be, ahol már évek óta érvényben van az a törvény, amely a magyar kormány számára is mintául szolgálhatott. Lehet, hogy a végső cél nálunk is az oroszországi helyzet elérése?

– Nagyon is lehetséges, de ebben nincs is semmi újdonság. A szervezeteink vegzálása már 2013-ban elkezdődött, akkor beszélt először az akkori Fidesz-szóvivő a civilekről mint Soros-támogatottakról, aztán kicsit a 2014-es választások másnapján, majd jött a Norvég Civil Alap támogatottjai elleni támadás, 2015-ben vagy 16-ban a miniszterelnök emberjogi harcosok falkáiról való elmélkedése, hogy mostanra a határvadász őrmesterek eskütételén már Magyarország elleni ostromról, valamint emberi jogi, szépelgő handabandáról beszéljen.

De nem akarom tagadni, hogy ez azért számomra és a kollégáim számára nagyon furcsa helyzet. Hiszen jogászként abban vagyunk jók, hogyan lehet jogi eszközökkel megvédeni az emberek szabadságát és méltóságát. Számunkra a jog ennek az eszköze. Mára mégis úgy változott meg a jog természete, hogy az már sokszor nem tud eszköze lenni a szabadság megvédésének. Mert a szabadságjogokat védő korábbi törvények helyére jogkorlátozó törvények kerültek, és az alapvető emberi és állampolgári jogokat, valamint az emberi méltóságot védő alkotmány helyére egy restriktív, az alkotmány ismérveit magán alig-alig viselő alaptörvény került. Az Alkotmánybíróság nem tölti be a funkcióját, a bíróságok esetlegesen hoznak döntéseket, és az ombudsman sem tűnik annak a karakán jogvédőnek, akinek lennie kéne...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.