2017. április 25., kedd

KORLÁTOK, FÉKEK ÉS A CSALÓK

OFOE BLOG
Szerző: Gyarmathy Éva
2017.04.25.


A feltétlen elfogadás a mindenhatóság érzését adja, a bizalom és önbizalom légiessé tesz. Könnyen el is száll, akit nem segít a szabályok által adott korlátozás, fékezés. A stabilitást és a belső erőt a szabályozás adja. Mindenkinek megvannak a saját szabályai, amelyek eligazítják abban, hogy mi helyes, és mi nem. Ezeket a szabályokat kisgyerek korunktól kezdve kapjuk és alakítjuk. A szabályok biztos pontokat jelentenek, amelyekről el lehet rugaszkodni akár az ismeretlenbe is. Felnőttként az egyén és a kultúra által formált értékrendként meghatározzák az attitűdjeinket és a viselkedésünket...

...A hatalom hatalma

Számos kutatási eredmény jelzi, hogy a gazdag és hatalommal bíró személyek kevésbé tartják be a szabályokat, mint azok, akik kevésbé gazdagok, illetve akiknek nincs hatalmuk.

Kiderült, hogy csökkenhetnek a gátlások már abban az esetben is, ha valaki „főnöki székben” vagy drága autóban ül, illetve márkás ruhát, esetleg Gucci szemüveget hord. Ezek a testi-lelki hatások beazonosítható idegrendszeri átvivő anyagbeli változásokhoz vezetnek, és ezáltal csökkentik a gátlásokat. Így a hatalom fizikai érzete önmagában is növelheti a szabályszegés valószínűségét.

Az sem mindegy, milyen testhelyzetet vesz és vehet fel valaki. A gátlások megszüntetése érdekében tréningeken tanítják szorongóknak, a „főnöki” testtartásokat. Vagyis a test helyzete is befolyásolja a szabályhoz való viszonyt. Maga a szó: „szorongó” is jelzi a lényeget. A laza, szabad testtartás, testmozgás felszabadító hatású. A szűk hely, a beszorítottság szó szoros értelmében szorongást vált ki. (Ez jelenik meg kóros mértékben – többek között – a klausztrofóbia esetén.)

Mindez jelzi, hogy nem csupán az a megfontolás késztetheti szabályszegésre a hatalommal bíró egyént, hogy a szabályszegés következményét elkerülhetőnek tartja. Ennél sokkal mélyebben, az idegrendszeri folyamatok szintjén csökken a gátlás.

A hatalom érzete ugyanis növeli a megközelítő viselkedések, például a jutalom-keresés vagy a harag valószínűségét. A hatalomérzet híján viszont az elkerülés, a gátló folyamatok erősödnek fel. A valóságos hatalmi pozíció vagy akár ennek érzete a szabályok megszegésére hajlamosít. Valószínűvé válik az idegrendszeri átvivő anyagok révén létrejövő megközelítő viselkedés, amikor is erős a késztetés a jutalom megszerzésére illetve a harag tárgyának megbüntetésére.

Ezek a hatások mindenkinél működnek. A korai gyermekkorban kialakult önuralom, a határok tiszteletben tartása különböztetheti meg a tisztességes embert a tisztességtelentől. Ha hiányzik az önirányítás képessége, m
ások akarata és a saját ösztönös késztetései irányíthatják az egyén viselkedését...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.