UNDORÍTÓ EZ AZ EGÉSZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.09.04.

...Látom én is és mindenki látja, aki akarja, hogy mire megy ki ez az egész. A kormány átjátssza az oktatást, benne az iskolákat, különféle vagyontárgyakat, épületeket az egyháznak, cserében a papok agitációs tevékenységéért.

Felháborítónak tartom, hogy a magyar kormány nem a magyar emberekre, a magyar polgárokra óhajt támaszkodni, hanem az egyházakra. Vérlázítónak találom, hogy beemeli az egyházat a hatalmi ágak közé, miközben a civil társadalmat oly mértékben kiszorítja a hatalomgyakorlásból, amire nem volt példa az elmúlt időszakban és amire nincs példa egész Európában.

Tűrhetetlennek tartom, hogy már szégyenkeznie kell annak, aki nem vallásos és sok településen választása sincs sem a szülőnek, sem a gyermeknek, mert csak egyházi iskola működik.

Kikérem magamnak, hogy az én adómból vásárolja meg – áttételesen – a kormány a vallásos emberek szavazatát és végtelenül veszélyes folyamatnak érzem azt, hogy az egyházi iskolák eltiképzőkké fognak válni pár éven belül, miközben az állami iskolákból, főleg az elmaradott térségekben lévő állami iskolákból a gyermekeknek esélyük sem lesz a továbbtanulásra.

Mi az, hogy a kormány a közösség pénzéből pénzeli az egyházat, ingyen kapott telekre épületeket húz fel, amelyek az egyház tulajdonába kerülnek? És mi az, hogy eközben az egyház iskolákba járó gyermekek háromszor annyi állami támogatásban részesülnek, mint az állami iskolába járó gyermekek?

Hol van a vallási- és lelkiismereti szabadság? Miért kell eltűrnünk, hogy az egyház súlyosan nyomasztó árnyéka ismét rávetüljön az országra? Aki vallásos, az az ő dolga, az ő magánügye. Ahogy az is mindenki magánügye, hogy nem vallásos, vagy másban hisz.

Hol van az egyház rohadtul nagy hite, reménye, szeretete és Európát megtartó humanizmusa akkor, amikor nincsteleneken, hajléktalanokon kell segíteni. A templomok kapui zárva maradnak akkor, amikor hívő és nem hívő családok nyitják meg a szívüket, hogy fagyhaláltól, éhhaláltól mentsék társaikat.

Én tisztelem mindenki hitét, de magamra nézve nem tartom kötelezőnek senki hitét. Sem miniszterét, sem miniszterelnökét, de még a pápáét sem. És őrületesen teli van a hócipőm a szenteskedő álkeresztényekkel, akik úgy marakodnak a koncon, mint a kóbor kutyák, miközben tiszteletet követelnek.

Nincs mit tisztelni sem a magyarországi keresztény egyházon, sem a magyar kormányon. Az egyik éppen olyan, mint a másik és ezt úgy állítom, hogy pontosan tudom, van néhány nagyon becsületes, valóban keresztény pap és sok, valóban emberséges hívő. De őket úgy támadja meg a saját egyházuk, mint egy hiénafalka.

Undorító ez az egész. Az egyház ki fogja harcolni, hogy amikor ez a banda bukik – mert bukni fog – buknak vele ők is. Nagyon sok munkája lesz annak, aki majd ismét fel akarja építeni ebben az országban az egyházba vetett bizalmat. Mert azt most rombolják le. Jézus nevében a pénzért, vagyonért, kiváltságokért, hatalomért. Szánalmas banda.

ITT OLVASHATÓ