Szerző: Ténygyár
2018.04.25.
- A legkomolyabb véleménykülönbség az eltérő politikai nézeteket vallók, illetve a gazdagok és szegények között észlelhető
Borzalmas az önképünk az Ipsos legújabb, 27 országra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint, amely arra volt kíváncsi, mennyire tartják megosztottnak hazájukat a földgolyó különböző tájain élő emberek. A magyarok túlnyomó többsége ugyanis rendkívül intoleránsnak tartja saját hazáját, és komoly feszültségeket tapasztal a hazai társadalomban. Összességében a világ 27 országában az emberek többsége nem gondolja, hogy hazája összetartó lenne: a vizsgált államok közül csupán Szaúd-Arábia és Kína polgárainak többsége véli úgy, hogy az összetartás erősebb a megosztottságnál.
Egészen aggasztó, hogy a 27 ország közül a magyarok tartják a legkevésbé be- és elfogadónak saját honfitársaikat. Arra a kérdésre, hogy mennyire toleránsak „eltérő háttérrel, kultúrával vagy véleménnyel rendelkező emberekkel szemben” a magyarok, csupán 16 százalék válaszolta, hogy „nagyon” vagy „meglehetősen” – ami messze a legrosszabb eredmény a listán. Utánunk Dél-Korea (20%), majd Brazília (29%) és Lengyelország (30%) következik, az átlag pedig 40 százalék. Azaz lesújtó a véleményünk a saját nemzetünk nyitottságáról.
A magyarok 86 százaléka szerint igen komolyak nálunk a társadalmi feszültségek, ráadásul az elmúlt 10 évben 69 százalék szerint ez a feszültség inkább nőtt, és csak 10 százalék szerint csökkent. Ezzel egyébként az „élmezőnyben vagyunk”, de néhány latin-amerikai ország (Argentína, Chile és Peru), illetve Szerbia és Olaszország polgárai még nálunk is nagyobb megosztottságot érzékelnek. A magyarok véleményét alátámasztja az is, hogy a kutatás alapján elsősorban Európában nőttek a feszültségek, és még olyan, hagyományosan békés és fejlődő társadalmakban is tízből hét ember szerint nőtt a megosztottság, mint Svédország vagy az Egyesült Királyság.
E megosztottság alapja elsősorban politikai jellegű. Az összes megkérdezett 44 százaléka gondolja azt, hogy a legsúlyosabb feszültségek a különböző politikai nézeteket vallók között vannak. Komolyak az ellentétek ezen kívül a gazdagok és szegények között (ez 36 százalék véleménye), illetve a bevándorlók és helyben születettek (30%), a különböző vallású csoportok (30%), a különböző vallások (27%) és etnikumok (25%) között. Kevésbé jellemzőek ugyanakkor a generációs (11%), a nemek közti (11%) vagy a vidéki–városi (10%) ellentétek...
Borzalmas az önképünk az Ipsos legújabb, 27 országra kiterjedő közvélemény-kutatása szerint, amely arra volt kíváncsi, mennyire tartják megosztottnak hazájukat a földgolyó különböző tájain élő emberek. A magyarok túlnyomó többsége ugyanis rendkívül intoleránsnak tartja saját hazáját, és komoly feszültségeket tapasztal a hazai társadalomban. Összességében a világ 27 országában az emberek többsége nem gondolja, hogy hazája összetartó lenne: a vizsgált államok közül csupán Szaúd-Arábia és Kína polgárainak többsége véli úgy, hogy az összetartás erősebb a megosztottságnál.
Egészen aggasztó, hogy a 27 ország közül a magyarok tartják a legkevésbé be- és elfogadónak saját honfitársaikat. Arra a kérdésre, hogy mennyire toleránsak „eltérő háttérrel, kultúrával vagy véleménnyel rendelkező emberekkel szemben” a magyarok, csupán 16 százalék válaszolta, hogy „nagyon” vagy „meglehetősen” – ami messze a legrosszabb eredmény a listán. Utánunk Dél-Korea (20%), majd Brazília (29%) és Lengyelország (30%) következik, az átlag pedig 40 százalék. Azaz lesújtó a véleményünk a saját nemzetünk nyitottságáról.
A magyarok 86 százaléka szerint igen komolyak nálunk a társadalmi feszültségek, ráadásul az elmúlt 10 évben 69 százalék szerint ez a feszültség inkább nőtt, és csak 10 százalék szerint csökkent. Ezzel egyébként az „élmezőnyben vagyunk”, de néhány latin-amerikai ország (Argentína, Chile és Peru), illetve Szerbia és Olaszország polgárai még nálunk is nagyobb megosztottságot érzékelnek. A magyarok véleményét alátámasztja az is, hogy a kutatás alapján elsősorban Európában nőttek a feszültségek, és még olyan, hagyományosan békés és fejlődő társadalmakban is tízből hét ember szerint nőtt a megosztottság, mint Svédország vagy az Egyesült Királyság.
E megosztottság alapja elsősorban politikai jellegű. Az összes megkérdezett 44 százaléka gondolja azt, hogy a legsúlyosabb feszültségek a különböző politikai nézeteket vallók között vannak. Komolyak az ellentétek ezen kívül a gazdagok és szegények között (ez 36 százalék véleménye), illetve a bevándorlók és helyben születettek (30%), a különböző vallású csoportok (30%), a különböző vallások (27%) és etnikumok (25%) között. Kevésbé jellemzőek ugyanakkor a generációs (11%), a nemek közti (11%) vagy a vidéki–városi (10%) ellentétek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.