2018. december 19., szerda

HÍRCUNAMI MAGYARORSZÁGRÓL A VILÁGSAJTÓBAN, DE ENNEK ORBÁN VIKTOR ALIGHA ÖRÜL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.19.


- A felkelés már az egész illiberális rend ellen irányul, de sikeréhez meg kell nyerni a vidéket, ami a tömegtájékoztatás fideszes túlsúlya miatt nem lesz könnyű 

- 2018-ban is a demokrácia húzta a rövidebbet Magyarországon

- Az EU tökéletesen impotens, ha Orbán Viktor megfékezéséről van szó és a CEU miatt szégyellheti magát az Egyesült Államok is

FT

A világ egyik legfontosabb újságjának vezércikke úgy ítéli meg, hogy Magyarország fellázad az orbáni uralom ellen. A rabszolga törvény új szintre emelte az elégedetlenséget és egyengeti az egységet az idáig széthúzó ellenzék között. Orbán 8 éven át támadhatatlannak tűnt. Időnként azért voltak tiltakozások a putyini irányított demokrácia felpuhított magyar változata ellen, de most valami új van kialakulóban. A megmozdulások még nem népesek és nem veszélyeztetik komolyan a hatalmat. De új szakaszt jelezhetnek a magyar politikában, immár a hatalommal szembeni általános elutasítás testesül meg bennük. Továbbá az különbözteti meg őket az eddigi tüntetésektől, hogy sokkal indulatosabbak. Azon kívül összehozták a széttöredezett ellenzéki pártokat a szakszervezetekkel, a diákokkal és a civilekkel. A kabinet ezúttal is kedvenc mumusát, Sorost ostorozta, de sok részvevő nincs semmilyen kapcsolatban a milliárdos emberbaráttal.

Az is új vonás, hogy ezek a szerteágazó erők széleskörű programban tudtak megállapodni, ideértve a független sajtót és bíróságokat, valamint azt, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, miután az a kormány körmére tud nézni. Előtte Orbán egy sor provokatív lépést tett, hogy kiterjessze ellenőrzését. Idetartozik a közigazgatási bíróságok felállítása, valamint a jobboldali sajtóbirodalom megteremtése. Lehet, hogy a kabinet a végén a rabszolga törvénnyel ment túl messzire. A helyzet rávilágít arra, mekkora ellentmondás van a bevándorlás heves hivatalos elutasítása és a magyarok tömeges kivándorlása között. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök rájön: a populista ígéretei beleütköznek a valóságba és engedményekre kényszerül. De az is lehetséges, hogy már így sem tudja megakadályozni a tartós kampányt a jogi, a tájékoztatási és demokratikus biztosítékok visszaállítására, miután oly energikusan lerombolta azokat.

Wall Street Journal

Magyarország az a kanári, amely arra figyelmeztet, hogy milyen veszélyek leselkednek az emberekre az illiberális bányában. Így érzékelteti a helyzetet a konzervatív lap nagy tekintélyű szemleírója, Willian Galston, a Chicagói Egyetem tanára, egyben a Brookings elemző intézet egyik vezető kutatója. A szerző igen aggasztónak tartja, hogy felerősödött az antiszemitizmus, illetve megszaporodnak a támadások a sajtó-, valamint a tanszabadság ellen. Mint írja, a magyar kormány a tényleges súlyánál nagyobb befolyáshoz jutott Európában. Megtorpedózta a kvótákat, illiberális politikája követőkre talált a térségben.

A magyar demokráciának az idei is rossz éve volt. Több mint 400 magán sajtóorgánumot egyesítettek Orbán egyik szoros szövetségesének a vezérletével. Az ellenzék azt mondja, ily módon újra felbukkan a kommunista időkből ismert központosított állami média. A vádakat alátámasztja, hogy a miniszterelnök felmentést adott a társaságnak a versenyjogi vizsgálat alól. A fékek és ellensúlyok megkerülését célozza az újonnan létesülő párhuzamos bírósági rendszer is, amelyet az igazságügyi miniszter felügyel. További fejlemény, hogy sokéves nyomással sikerült kipiszkálni a CEU-t, ami megaláztatás az amerikai diplomácia részére. Minden ígérete ellenére az új nagykövet nem tett semmit az eredmény megváltoztatására.

Az Orbán-rezsim megszilárdítása egybeesett a fokozódó zsidóellenességgel. A kormányfő már a választási kampány során olyan antiszemita retorikához folyamodott, amit a háború óta nem lehetett hallani Európában. De idetartozik a Figyelő legújabb címlapja is, rajta a Mazsihisz elnökével. A miniszterelnök nem ítélte el a folyóiratot, de nála ez stratégia, hogy előnyt húzzon a zsidóellenes érzelmekből. A professzor ennél a pontnál megemlíti, hogy Schmidt Mária a Sorsok háza igazgatónője, az emlékhely rendeltetése pedig az, hogy kedvezőbb színben tüntesse fel a magyarok szerepét a holokausztban. A történésznő rendre védi a régi és a mai antiszemitákat, és igen érdekes a véleménye a nürnbergi perről, valamint a zsidók kiirtásáról.

Egyre több a bizonyíték, hogy a magyar kormány demokráciaellenes és illiberális, ám a Trump-adminisztráció mégis néma marad. Ha az Egyesült Államok nem védi meg az elveit, akkor azzal zöld jelzést ad mindenütt az autokratáknak. Ebben a tekintetben leginkább Magyarország vetíti előre a dolgokat...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.