2019. január 28., hétfő

KETTEN A VILÁG ELLEN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Gábor
2019.01.28.


Noha a minap már átléptük a 2700. posztot a Határátkelő történetében, bizton állíthatom, hogy a maihoz hasonló még nem nagyon volt az elmúlt hét és fél évben. Gábor történetének címe az is lehetne, hogy Thaiföld alulnézetből, mert a magyarok által is kedvelt országnak egy egészen másfajta arcát mutatja meg.

„Az érettségi után pár pár évig segítőként, mentorként dolgoztam, roma gyerekeket tanítottam angolra és informatikára és különféle oktatási programokat szerveztem. 2017 áprilisa, amikor megérkeztem Thaiföld egy északi provinciájába, hogy az Uttaradit Rajabat egyetemen elkezdjem az üzleti szakot, egy új élet kezdetét és lehetőségét jelentette.

Egyik legjobb diákként végeztem az első évben. Emlékszem apám bátorító szavaira, hogy fontos az egyetem és támogatni foglak, mert megváltoztathatod az életed. Azonban ennek egyik napról a másikra vége szakadt, nem tudtak tovább anyagilag támogatni.

Nem volt időm kideríteni, hogy miért, lépnem kellett, mert egyetemistaként, mint sokan, én is máról-holnapra éltem. Ösztöndíjat nem kaphattam mivel nem vagyok thai állampolgár, diákhitelt sem igényelhettem.

A thai egyetemek sokkal szigorúbban veszik az előadásokon való megjelenést, ezért a munka, főleg vidéken, az egyetem mellett eléggé korlátozott: a szerencsésebbeknek a szülei finanszírozzák, sokaknak marad a diákhitel adósrabszolgasága.

A diplomás kezdő fizetés mindössze 12-13 000 Baht (100-110 000 Ft), ennyit egy kezdő motoros futár is megkeres, azonban a diplomás pályakezdőknek sem egyszerű: a diplomás munkaerőpiac, még a multicégeket is beleértve merev és urambátyám-rendszerű Thaiföldön, a junior állásokért újabb súlyos tíz- vagy százezrekkel kell a basáskodó főnököket megkenni. Hogy milyen alulfizetett munkák állnak rendelkezésre a diákoknak, azt később volt szerencsém megtapasztalni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése