2019. február 11., hétfő

A KIRÁLY BESZÉDE

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.02.11.


Hetekkel előre már izgatottan sutyorgott a kormány és a kormánysajtó. Rebesgették, hogy Orbán Viktor olyan beszédet fog mondani, hogy ketté áll tőle az ország füle. Aztán eljött végre a régen várt tegnap, és fekete gyászba borult a Várkert Bazár. Szorgos kezek az éj folyamán olyan kerítést vontak az Ybl Miklós tér több felbontást és bazáravatást látott kövezetére, amilyet magyar ember még nem látott, mióta kétágú. Akár nagy titokban egy újabb bontás, bazárépítés és avatás is megtörténhetett a paraván mögött, vagy bármi, amihez a nagyközönségnek semmi köze sincs. Ilyen esemény volt például ez a beszéd.

Természetesen Orbánt a buszokkal erősített körkörös védelem közröhej tárgyává tette. Gondolom, a testőrség parancsnokának buksiját Orbán kedves mosollyal borzolta meg, amikor behajtott a királyi konvoj a nem hétköznapi fedezékbe. Egy testőrparancsnok nyilván akkor végzi jól a dolgát, ha van neki. Dolga pedig csak akkor van neki, ha el tudja hitetni a védett személlyel, hogy ő bizony igen nagy veszélyeknek van kitéve a testi épségét illetően.

Ami a beszédet illeti minden benne volt, aminek egy ilyen beszédben benne kellett lennie, és hiányzott belőle minden, aminek valóban benne kellett volna lennie. Érdekes statisztikai adatok, amelyekkel ki tudja honnan, nem tudni kik látták el ezt a vagy teljesen józan eszét vesztett, vagy totálisan félrevezetett embert. Minden esetre ő úgy látja és láttatta a fékevesztetten tomboló rajongókkal, hogy a Fidesz kormányzása a siker maga. Sokan dolgoznak, csökken a szegénység, csökken az államadósság, nőnek a jövedelmek. Mi a siker, ha nem ez?!

A valóság? Éhező gyerekek, az egyre növekvő számú hajléktalanok eltakarítása a fővárosból, leszakadó családok, funkcionálisan lebénuló kórházak, menekülő értelmiség. A hétköznapok statisztikái? A megfagyottak számának folyamatos növekedése, mely mostanra meghaladta a 100 főt. Több száz méteres sorok a közkonyhák előtt, amelyeket ugyancsak megpróbáltak betiltani, ne bántsák az érzékeny polgári szemeket. (Javaslom, hogy amikor éppen nincs Orbánnak szüksége rá, emeljék a nagy, fekete kordont e konyhák köré. Legalább nem éri annyira a szél a nyomorultakat.) Én büszke vagyok arra, hogy mi vállaltuk a szegénység elleni harcot. – mondta a miniszterelnök. A helyében én nem lennék annyira büszke ennek a harcnak a kimenetelét illetően. Jó hír azonban, hogy „… a kormány döntése értelmében 700 milliárd forintot fordítunk egészségügyi fejlesztésekre, ideértve a budapesti centrumkórházak megépítését is. Ha hozzáadjuk, hogy az ápolónőknek most három év alatt 70 százalékkal növeljük a bérét, akkor láthatjuk, hogy az egészségügyben is mocorog már valami.” Azt nem tudjuk, hogy a meglévő kórházakban ki fog gyógyítani, ki végzi majd az ápolói munkát, az viszont valóban jó hír, hogy ebből a 700 milliárdból jut majd bőven a csókosoknak ellopni való. Az ápolónők meg kérdezzék meg a rendőröket, hogy mennyivel jártak jobban az 50%-os béremelés után. Úgy értem, mennyit visznek ma haza, és mennyivel csökkent a bérük a túlórapénzek elvonása után, amely nyilván a nővérkéket sem fogja elkerülni. Csak szólok, hogy nem a túlórák számának csökkenéséről elmélkedem!...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése