2019. február 28., csütörtök

ORBÁN ÁLDÁSÁVAL - SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓ

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2019.02.28.



Jó dolog az Urat dicsérni” – mondja Dávid király zsoltára. Magyarországon nemcsak üdvös, de kifizetődő is lehet „éneket mondani a Felséges nevének”. Aki így tesz, Orbán Viktor rendszerében már itt a Földön jutalmat nyerhet. Ezt sugallja a vallásos könnyűzene másfél milliárdos állami támogatása.

Ha eddig nem lett volna világos, hogy a kereszténydemokrácia Orbán eszmerendszerében nem több, mint politikai termék, a mostani ötletben újabb bizonyítékot találhat erre.

"Aki ilyen javaslattal él, az az egyházi zene lényegét nem érti. Vagy ha érti, még nagyobb a bűne."

Az egyházi zenének ugyanis nem a szórakoztatás a célja, még csak nem is a közösségteremtés. Akiért – akinek – ez a zene szól, azt a legkevésbé sem érdekli, hogy milyen hangszert használnak hozzá. Dávid hárfája, Bach orgonája, egy vékonyka énekhang, neki egyre megy. Isten nem személyválogató. Gyarló szolgája viszont igen. Mint Magyarország rovatunk cikkéből kiderül, a műfaj potenciális kedvezményezettje a kormányfő fiának és barátainak vallási mozgalma, a Felház. Amely történetesen nemrég kezdett zenés vidéki offenzívába.

A „minden szentnek maga felé...” nem kevésbé gyomorforgató példájával foglalkozik Fókuszban rovatunk (egyben címlapsztorink) összeállítása is. Miután az Elios-botrány minden szálát sikerült – a nyomozások leállításával, az OLAF szerint elcsalt EU-s pénzek visszafizetésével – elvarrni, hogy a kormányfői vő makulátlan üzletemberként kerüljön ki a sztoriból, Tiborcz István még nagyobb koncra vetett szemet. Minthogy az informatikai fejlesztések a következő uniós ciklusban kiemelt támogatásra számíthatnak az ezerszer elátkozott Brüsszeltől, ez a terület került a család érdeklődésének homlokterébe.

"Bár – ahogy az a kastély- és ingatlanmutyik esetében történt" –

ma még csak a strómanok strómanjainak strómanjai kerülgetik a személyre szabott közbeszerzésekkel még ínycsiklandóbbá tett húsosfazekat,

csak idő kérdése, hogy hosszú titkolózás-tagadás után mikor jönnek ki a fényre a valódi tulajdonosok, a NER oligarchái.

Mindezt úgy, hogy közben a rendszer névadója az áldozat szerepében tetszeleg hívei előtt. Az EP-választások ürügyén indított legújabb gyűlöletkampány tétje azonban – mint véleményszerzőnk írja – kezd nagyobb lenni annál, mint hogy a Fidesz melyik EP-frakciót választja majd. Orbánnak édes mindegy a végkimenetel, számára minden megoldás győzelemmel ér fel – derül ki a helyzetet bel- és külpolitikai szempontból elemző cikkeinkből (előbbi a Magyarország, utóbbi a Világ rovatunkban olvasható). Ha kizárják a Néppártból, bizonyíthatja szabadságharcos hősiességét. Ha a társai továbbra is megtűrik a soraikban, még közelebb kerül ahhoz, hogy saját – eltorzult – képére formálja azt a demokratikus közösséget, amelynek alapjait Nyugat-Európa – a szó valódi értelmében vett – kereszténydemokratái és szociáldemokratái közösen tették le. Akik között az egykori EP-képviselőre, Habsburg Ottóra is méltán emlékezik az utókor. Az állam nélküli államférfi első hivatalos magyarországi látogatása – mint Szellem rovatunk cikkéből kiderül – 1989-ben azért is hatott a reveláció erejével, mert

"gyökeresen rácáfolt a róla hivatalosan kialakított pejoratív képre".

Nem a monarchisztikus álom korszerűtlen megtestesítőjeként, hanem igazi européer demokrataként gondolkodott Magyarországról és a világról. Ha élne, az ő portréja is nyilván ott lenne a kormány uszító plakátjain.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése