2020. február 3., hétfő

A TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ÚJ NEMZETI ALAPTANTERV 2020. JANUÁR 31-ÉN MEGJELENT SZÖVEGÉRŐL

TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYESÜLETE
Szerző: TTE
2020.02.02.


1. Nyilvánosság hiánya

Elvárható, hogy az alapvetően fontos szakmai anyagok a szélesebb szakmai közvélemény bevonásával készüljenek és megismerhető legyen a készítők személye. Elfogadhatatlan, hogy ez az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert.

2. Szakmai egyeztetés hiánya

Elengedhetetlen, hogy a meghatározó szakmai dokumentumok csak széleskörű szakmai egyeztetés után kerüljenek bevezetésre. Amíg a jelen anyag előzményének tekinthető NAT-javaslatnak volt érdemi egyeztetése 2018 augusztus-szeptemberében, ezt az érdemben új dokumentumot nem egyeztették a szakmával. Elfogadhatatlan a szakmai egyeztetés hiánya, ez szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot.

3. A NAT beszédes prioritása

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival „0”.

„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:

1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;

3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartjuk a történelemtanítás három legfontosabb céljának a fentiek előtérbe helyezését. Ez minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelent.

4. Az ismeretek prioritása

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 1.

„A történelemtanulás elsősorban a narratív megismerésre épül: történetek, leírások, sémák és interpretációk egymásra rakódása és kölcsönhatása révén fejlődik a tanuló történelmi tudása. Míg az általános iskolában történetek elbeszélése az elsődleges, a középiskolai történelemtanulásban előtérbe kerül a történelmi források feldolgozása és értelmezése, ami segíti a problémamegoldó, elemző gondolkodás fejlődését, a történelmi szemléletmód kialakulását”.

Az elmúlt két évtized „forrásközpontú és kompetencia-alapú és a tevékenységet központba helyező” és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával szembemenőnek tartjuk az ismeret és elbeszélés-központú szemléletet. Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába.

Hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása. A tanulási eredmények hosszú felsorolásában bukkan elő egyedül: „tud forráskritikát végezni.” Ehhez azonban az ismeretszerző készségek fejlesztésén túl alapvető szövegértési, tájékozódási, kritikai és kommunikációs kompetenciák kialakítására van szükség, ezek hanyagolása még a 2012-es kerettantervhez képest is komoly visszalépés.

5. Kötelező ideológia, normakövető magatartás


Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 2.

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”. Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.