MINDENKI A CSODÁT VÁRTA TŐLE, A FIDESZ LASSAN ELSÜLLYESZTETTE

INDEX
Szerző: JANECSKÓ KATA
2020.02.20.

Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó, ezúttal az Index párkapcsolati erőszakról szóló cikksorozatának negyedik részeként, az isztambuli egyezményről. Első három cikkünkben konkrét esetekről, a hatóságok hozzáállásáról és az áldozatsegítő rendszerről írtunk.

Miért hallok mostanában állandóan az Isztambuli Egyezményről, mi az egyáltalán?

Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács válasza a nők elleni erőszakra. Körülbelül harminc oldal hosszú, egy preambulummal kezdődik, és 81 cikkből áll. Lényegében egy gyűjtemény olyan lépésekből, amelyek az egyezmény megalkotói szerint az erőszak visszaszorulásáig, az áldozatok helyzetének jobbra fordulásáig vezethetnek. Amikor – tragikus kiszámíthatósággal – érkezik egy újabb hír brutális, nő ellen elkövetett bűncselekményről, mostanra automatikusan szóba kerül az Isztambuli Egyezmény a magyar közéletben. Civilek – emberi jogvédők, női áldozatsegítők – és ellenzéki politikusok évek óta kérik, követelik egyre hangosabban és dühösebben, hogy Magyarország ratifikálja, azaz iktassa törvénybe az egyezményt, mert meg vannak győződve arról, hogy ez az útja a megoldásnak. De a kormány vitatja, hogy az egyezményhez való csatlakozásnak valódi jelentősége lenne, és a részéről erre most épp nem sok hajlandóság látszik.

Miért, régen még látszott?

Bizony, nagyon is. Az egyezményt, amely 2011. május 11-én született meg, Magyarország 2014. március 1-jén aláírta, és sokáig úgy nézett ki, hogy a ratifikálás is csak idő kérdése. “А Kormány határozottan elutasítja а nők elleni, illetve а kapcsolaton belüli erőszak valamennyi formáját, és elkötelezett а bántalmazás felszámolása mellett. Ennek keretében а Kormány fontos feladatának tartja az Egyezményhez való csatlakozást” - ezt például Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter írta egy parlamenti kérdésre 2014 nyarán. Arról, hogy mi történt azóta, hogyan távolodott el ettől az alapállástól a kormány, később még bővebben lesz szó. Egyelőre annyit, hogy a fordulat valamikor 2017-ben következett be, és most már ott tartunk, hogy az új igazságügyi miniszter, Varga Judit nyáron a parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatásán kijelentette:

"ez az Isztambuli Egyezmény egy politikai hisztéria".

És olyan különleges, hogy a magyar kormány ezt az egyezményt most már nem akarja ratifikálni, és kész?

Különlegesnek éppen nem különleges, de azért ritkaságszámba megy az Európa Tanácsban. Az Isztambuli Egyezményt eddig a 47-ből 34 állam ratifikálta, köztük például Lengyelország és Románia is. Az oroszok és az azeriek alá sem írták. Összesen 11 állam áll úgy, mint Magyarország, hogy aláírták, de nem foglalták törvénybe. Ilyen például az Egyesült Királyság, Csehország, Szlovákia és Bulgária is.

Mi a baja a magyar kormánynak az isztambuli egyezménnyel?

Több, különböző érv szokott előkerülni. Egy részükkel az a gond, hogy ha tényleg ezek zavarnák a kormányt, akkor soha nem is kellett volna terveznie az egyezmény ratifikálását, mert ha az adott dolog szerintük most probléma, akkor problémának kellett volna lennie 2017 előtt is. De kezdjük az egyik olyannal, ami nem ilyen: időközben az Európai Unió is bejött aláíróként a képbe, ami bonyolítja jogilag a helyzetet. Ezt például a nyári meghallgatásán hallhattuk Varga Judittól: “Itt azért van egy olyan jogi kérdés is, hogy ugye nemcsak Magyarországnak, hanem az EU-nak is ratifikálnia kell, és ha prudensen, óvatosan akarunk eljárni jogi szempontból, akkor megnézzük ennek a körülményeit, az uniós ratifikáció körülményeit, és döntünk majd a saját ratifikációnkról.” - mondta...

ITT OLVASHATÓ