2020. március 7., szombat

SZABAD SZEMMEL: BEKÖVETKEZETT, AMIRE ORBÁN RÉGÓTA VÁR - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.07.


Die Presse 

Orbán Viktornak igaza volt és megérdemli, hogy bocsánatot kérjenek tőle, hiszen ő mondta ki elsőként, hogy meg kell védeni az EU külső határait. És ha az unió már akkor úgy cselekedett volna, mint ma Görögország, akkor a földrész jó pár iszlám terrortámadást megúszott volna, nem beszélve a milliós tömeg befogadásának hatalmas költségeiről. Mindezt egy Bécsben élő osztrák újságíró fejti ki, hozzátéve, hogy a magyar vezető esetében jó pár kérdésben jogos a kritika, például hogy sokszor antiszemita stichje van, amit annak mond. Ám a vendégkommentár szerint az vitathatatlan, hogy annak idején egyedül ismerte fel az államférfiak közül, mit kell tenni. És azt végig is vitte a maga országában – a kontinens legkeményebb ellenkezése dacára is. A hála persze nem politikai kategória, de azért főleg a németeknek és az osztrákoknak illene megkövetniük, és elismerniük, hogy annak idején tévedtek. Hiszen Orbán csak a kötelességét teljesítette, amikor erőteljesen oltalmazta a határokat. Ha Berlin 5 éve azt csinálja, amit a magyar politikus, akkor nem erősödött volna fel a szélsőséges erőszak. Késő bánat, természetesen. De azért az nem megy, hogy az akkori téves álláspontokat egyszerűen a szőnyeg alá söpörjék.

Az uniónak együtt kell működnie Törökországgal, hogy enyhüljön az ottani menekülthelyzet, de a mostani feszültség azt mutatja, hogy repedések mutatkoznak az Európa-erődön. Erre mutat rá a vezércikk, kiemelve, hogy az EU öt év alatt sem tudott fenntartható és egybefüggő menedékstratégiát kialakítani. Így jelenleg jól látszik, mennyire sebezhető ezen a területen. Jó lett volna, ha sikerül megosztani a peremállamokra nehezedő terheket a többiekkel, de ennek ellenálltak a keleti kormányok, amelyek nem értettek egyet a Merkel-féle egyoldalú határnyitással. Ezekben az etnikailag homogén országokban a bevándorlás elutasítása átment egy nagyobb küzdelembe, éspedig azzal a felkiáltással, hogy meg kell őrizni a nemzeti szuverenitást a szövetségen belül. Ám a magyarok, lengyelek és csehek hasznot húznak a schengeni rendszerből, ezért cserében szolidaritást kell tanúsítaniuk. Ha nem a kvóták elfogadásával, akkor pénzügyi hozzájárulással. De Brüsszel azt is elhanyagolta, hogy teljesítse kötelességét a törökökkel szemben. Az ígértnél sokkal kevesebb menedékkérőt vett át. Ráadásul jövőre kifúj az anyagi segítség, és az uniónak nemigen fűlik a foga ahhoz, hogy új egyezséget kössön. Mindenesetre rövidtávon mentséget jelent számára Erdogan zsarolási kísérlete. Csak éppen nem lesz más választási lehetősége, mint egy új megállapodás, mert a földrajz makacs dolog. Tökéletes érzékcsalódás azt hinni, hogy az akadozó török együttműködés, illetve a külső határok fegyveres megerősítése teljesen leállítja a menekülthullámot. Az még évtizedekig fennmarad. Ily módon együtt kell működni a térség szomszédos államaival, miközben védeni kell az emberi jogokat. Európa hozzáállása megkeményedett az utóbbi években. Az euroszkeptikus, migránsellenes mozgalmak felívelése alapjaiban rázta meg az EU vezetését. A földrész azonban nem függetlenítheti magát a szíriai háború következményeitől. Az Európa-erőd – illúzió.

New York Times/Washington Post/Yahoo/AP 

Magyarország, Görögország és Horvátország távol akarja tartani a migránsokat, egyaránt a koronavírusra hivatkozva. A szenvedő alanyok két világ között rekedtek, politikai machinációknak, illetve olyan kormányoknak kiszolgáltatva, amelyek egyértelműen a tudtukra adják: nem kérünk belőletek. A budapesti tudósítás idézi Hollik Istvánt, aki kifejtette, hogy a mostani hullám nem csupán a terrorveszély miatt kockázatos, hanem a lehetséges fertőzés folytán is. A magyarok biztonsága érdekében azt ígérte, hogy továbbra is megvédik az ország határait. Ezen túlmenően további intézkedésig senkit sem engednek be a tranzitövezetekbe. Jogvédőknek azonban cseppet sem tetszik ez a fajta hozzáállás. Szerintük a hatalom gyűlöletkampányt folytat a menekültek ellen, mert a járvány mértéke egyáltalán nem indokolja a kemény döntést. A Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy a röszkei tábortól mindössze pár száz méterre van a hivatalos határátkelőhely, de ott senkit sem vizsgálnak meg, aki Szerbia felől jön. Illetékesek ugyanakkor arról beszélnek, hogy egyre több illegális határátlépőt fognak el a déli részeken. Orbán a múlt hónapban azzal büszkélkedett Rómában, hogy egyetlen muzulmán migráns sincs az országban.

New York Times 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy egyenesen a katasztrófa receptjével ér fel, ahogyan az amerikai kormányzat hozzááll a menekültekhez a koronavírus kapcsán. Mert nem lehet őket eltanácsolni az egészségügyi ellátástól, ám alig egy hónapja meg lehet tagadni a zöld kártyát mindazoktól, akik valamilyen szociális programot vesznek igénybe. Ez azonban esetükben jelentősen megnöveli a megfertőződés kockázatát. A jelszó mindig az, akárhányszor korlátozzák a migránsok lehetőségeit, hogy azok nem ülhetnek bele a készbe, nem kényelmesednek el, fenn kell tartani a személyes felelősségüket. Csakhogy bármit is mondanak a zárt határok és a ritka szövésű szociális háló hívei, a megszorítások nagyon sok kevésbé tehetős amerikait is érintenek, így ők is ki vannak téve a betegség kockázatának. Ha pedig még uszítják is őket, ami könnyen átmehet idegengyűlöletbe, az odavezethet, hogy elfogadják még a mostaninál drákóibb politikát is. Ily módon azonban még nagyobb félelemben élnének azok, akik nem állampolgárok, és közülük még kevesebben fordulnának orvoshoz. Vagyis a fertőzés csak még rosszabbra fordulna. A megoldás az, hogy nem szabad nulla-összegű játszmában gondolkodni, és kellőképpen kiterjedt, illetve teherbíró védőhálót kell összehozni mindenki számára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése