Szerző: DINNÉY ZSANETT
2020.04.05.
Egy olyan országban élek, ahol a tájékoztatás kimerül néhány sablonos, elkent fél- vagy harmad információban. És olyan országban élek, ahol néhány a mondatért akár be is zárhatnak. Nem azért, mert hazugság, hanem mert nemtetszésemet ki merem mondani. És olyan országban élek, amelynek polgárai hosszú, tömött sorokban igyekeznek feljelenteni bárkit, bármilyen indokkal. Olyan országban élek, ahol mindenki mindent jobban tud a másiknál. Olyan országban élek, ahol nincs szükség szakemberekre és hozzáértőkre. Olyan országban élek, ahol bebetonozott szokások rabjai elvárják, hogy Te a másodperc tört része alatt alkalmazkodj az új kihívásokhoz, és oldd meg a problémát, amivel szembe kerülsz. Olyan országban élek, ahol védekezz ahogy tudsz, de ha nem teszed, bajba kerülhetsz.
Olyan országban élek, ahol bármit mondasz, bumerángként visszaszáll rád. Ahol rád sütik bélyegként azt a mocskot, amit feltártál. Olyan országban élek , ahol vámszedők gazdagodnak mások kiszolgáltatott helyzetéből. Ahol a kormány nem vet véget a harácsolásnak. Olyan országban élek, ahol a segítségnek is ára van. Persze nem mindenhol, tisztelet a kivételnek. Előbb vagy utóbb érkezik a számla valamilyen formában. Olyan országban élek, ahol ha valaki kiáll és elmondja, rámutat, kiabál, figyelmeztet a visszásságokra, hiányosságokra, amellé nem állnak százezrek, milliók, hanem meghunyászkodva hallgatnak a susnyásban. Olyan országban élek, ahol mindenki arra vár, hogy valaki kikaparja a gesztenyét (vannak kivételek nem kevesen, de nem ez a jellemző).
Oldalak százain lehetne sorolni a bűnöket. Ti, akik ezt olvassátok, tudjátok, számtalanszor leírták, elmondták már ezt.
De én egy olyan országban élek, ahol névtelen, arctalan nímandok – mint a láncra kötött kutyák – akit elérnek, abba belemarnak. Nem érvekkel próbálnak hatni, nem győzködnek igazukról, hanem személyeskedve, támadva,vulgárisan és teljesen értelmetlenül vagdalkoznak. Mindegy is, hogy meggyőződésből vagy pénzért teszik, mert erre nincs mentség. Aki ezt a rezsimet ilyen módon védi, az ne tekintse magát szabadnak, mert nem az. Aki képtelen összekaparni egy saját gondolatcsírát, az ne üljön a magas lóra, mert nem oda való.
Eljön az idő amikor az arc és név nélküli darabok (nem tudom, minek nevezzem őket) nevet kapnak. Akkor majd lehet acsarogni. Akkor nézz a szemembe, troll, amikor neked is lesz neved, meg arcod ! Mellesleg én sem megyek a KESMA cikkei alá trollkodni. Ha mégis ehhez támadna kedvem, én vállalom, ki vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.