Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.05.
Az, hogy védelmi bizottságokat hozzanak létre a polgármesterek autonómiáját elvéve, már első hallásra is teljesen irracionálisnak tűnt, hisz a veszélyhelyzetben mindig gyorsan kell dönteni és cselekedni – értékelte elképedve Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, a magyar jogrend változásait több mint egy évtizede szorosan követő alkotmányjogász azt a salátatörvényt, amit épp beszélgetésünk idején Semjén Zsolt nyújtott be, és aminek egy része estére elvérzett. Márpedig ez csak késleltette volna a folyamatokat. Ráadásul azzal, hogy katonákat küldött a stratégiai fontosságú intézményekhez, de még a kórházakba is, komoly aggodalomra ad okot, hisz úgy tűnik, katonai irányítás alá helyezi Orbán a polgári intézményeket. A katonák, akiknek nincs orvosi diplomájuk, ők fogják megmondani adott helyzetben, hogy mit kell tennie egy kórházvezetőnek? Egy helyen azt láttam, több mint 80, de olyat is olvastam 150 intézmény került katonai felügyelet alá. És akkor bezárta a bíróságokat, felfüggesztette a parlamentet, ami gyakorlatilag a félreállításukat jelenti. Számomra ez egyértelmű katonai uralmat jelent. Pontosabban azt, hogy Orbán egymaga irányítja az országot a katonaság segítségével. Katonai uralom kezdődik Magyarországon? Márpedig a történtek egyértelműen azt jelentik, hogy itt a vége, a szó legszorosabb értelmében a demokratikus és alkotmányos parlamentarizmusnak.
Tehát a korlátlan ideig szóló rendeleti kormányzásra vonatkozó hétfői szavazásnak máris látja a következményét.
Ráadásul Orbán felülírta az alkotmánynak azt a passzusát is egy mozdulattal, amely csak 15 napos határidőt szab a veszélyhelyzet fenntartására. Az alkotmány nem teszi lehetővé a korlátlan ideig szóló rendeleti kormányzást, amit ő most semmibe vett. Ráadásul bezárta a bíróságokat is, tehát nem lehet ügyeket felterjeszteni, pláne nem az alkotmánybíróságig elvinni. Katona diktatúrának tudom csak nevezni azt, ami a szemünk előtt zajlik. Csak pontosan követni kell Kiss Róbert rendőr alezredes sajtótájékoztatóját, ahol számokkal demonstrálja az erőt, többek között, hogy rémhírterjesztés miatt 27 ember ellen eljárást indítottak, és több mint 100 ember ellen már büntető eljárást folytatnak. De ne feledjük! Az alkotmány igenis gondoskodott arról, méghozzá a 48-es paragrafus szerint, hogy: mégha fel is függesztik a parlamentet, létre kell hozni egy olyan honvédelmi bizottságot – méghozzá a parlament által, amely a kormányfő felett állva biztosítja a fékek és ellensúlyok rendszerének fenntartását.
Hol volt az ellenzék ekkor?
Nem láttam, sajnos, hogy bárki hivatkozott volna az alkotmány 48-as cikkére.
Szorgalmaznia kellett volna az ellenzéknek a tanács létrehozását?
Nos, az alkotmányban sajnos nincs benne, hogy kik lehetnének a tagjai ennek a bizottságnak – egyébként a köztársasági elnök, a házelnök és a kormányfő. De minden mérvadó alkotmányjogász feltételezi, hogy az ilyen körülmények között létrehozott honvédelmi bizottságban az ellenzéknek is ott lenne a helye. Nem lehetne csak Fidesz-tagokból összerakni a honvédelmi bizottságot.
Nálunk ilyet most nemigazán tudnék elképzelni…
Az ellenzéknek azonban ragaszkodnia lehetne az alkotmányban leírtakhoz. Ha egy ilyen tanácsot létrehoznak, akkor sem lehet feloszlatni vagy kiiktatni például a parlamentet, és azt sem lehetett volna az alkotmány szerint engedni, hogy Orbán egyszemélyben dönthessen mindenről. Mert ez eleve alkotmányellenes.
Elsőként amerikai törvényhozók, az alsóház és a szenátus külügyi bizottságának elnökei, Eliot Engel és Jim Risch bírálták kemény szavakkal a magyar kormányfő hatalomszerzését a diktatúra kifejezést is használva, majd elárasztották a kritikák a nemzetközi sajtót. Mit lehet a bírálaton kívül tenni?
Szerintem, amit a lengyelek tettek, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségét akarta felszámolni a kormány, eredményre vezetne. Ott az ellenzék létrehozott egy honlapot, ahová minden változtatást feltettek lefordítva. A magyar nyelvnek minden fordulatát nehéz külföldinek követni, az európai intézmények számára is nagy segítség lenne, ha angolul, németül a törvénymódosítások minden részletét pontosan követni tudnák. Másrészről az ellenzék most már olyan sok területről kiszorult, ahol cselekedni tudna, ezért mindenképpen fontos lenne a kormányra külső nyomást gyakorolni. Amikor mondjuk, én beszélek Orbánról, Kovácsról, Vargáról, akkor az a reakció tőlük, hogy honnan tudom, hisz itt sem vagyok. Mert tényleg nagyon kevesen vagyunk, akik tudnak valamit tenni úgy, hogy nincs semmilyen magyar státuszuk.
Nos, sok politikust kenterbe ver a magyar alkotmányismeretével!
Igen, de a politikusok mégis ignorálják, mert úgy gondolják, úgysem fog ezeknek senki utánanézni. A 49-es alkotmányos cikkelyben az is világosan ott van, hogy a parlamenti honvédelmi bizottságon kívül a kormány honvédelmi tanácsot hoz létre, amiben ott kellene lennie Orbánon kívül az elnöknek, a parlament elnökének, a legfelső katonai vezetőnek és az összes parlamenti párt vezetőjének. Mindegyiknek. Ők együtt dönthetnének minden kérdésben, nem egyedül a kormányfő.
Miért reagált az Európai Bizottság elnöke, Ursula von Der Leyen visszafogottan a magyarországi fejleményekre?
Mert még nem viselt ilyen tisztséget, és még bízik a békítő hangnem erejében. És még Orbánnal sem volt igazán személyesen dolga. És őszintén, a német kormánynak fontos a magyarországi autóipar kedvezményekkel megtámogatott fenntartása.
És azt halljuk, a Fidesz szavazatával választották meg.
Igen, a fideszes uniós parlamenti képviselők a lengyelekkel egyetemben váltig ezt hangoztatják, no, de kérem, ez titkos szavazás volt, nemde? De mondjuk, von Der Leyen visszafogottsága habitusából is következik, aki nem keresi a konfrontációkat, ő ennek épp az ellenkezője. És nem akarja maga mögött felégetni a hidakat sem. És Orbánt sem ismeri, aki ugyan mértéktartóan is viselkedik uniós körökben, mégsem azt teszi, amit mond. Illetve szerintem kijátssza az uniót, amire már volt példa. Mindig egy kicsivel túlmegy a határon bizonyos törvényi passzusokkal, jelen esetben az újságírók 5 éves bebörtönzésével. Amit az Unió jól megbírál, mire Orbán azt mondja, miért avatkoznak be a belpolitikába, majd mégiscsak kiveszi ezt a passzust, aztán hátradől mindenki a székében, mint aki jól tette dolgát. Orbán is és az unió is. Igenám, de attól még ott marad a korlátlan ideig szóló, katonai diktatúrára emlékeztető rendeleti kormányzás.
Miért hezitál az Európai Néppárt?
Nos, Orbán valóban a falhoz szorította az EPP-t. De ez már nem is lényegi kérdés, Orbán már eldöntötte, hogy csak várja a legjobb pillanatot, amikor kilép a pártcsaládból. Nem várja meg, hogy kitegyék a szűrét. Azzal az indokkal lép ki, hogy az EPP vezetését átvették a liberális erők. És, hogy nem értik meg, hogy a koronavírus miatt kényszerült ilyen kemény intézkedéseket hozni és igenis neki az a dolga, hogy megvédje az embereket a vírustól. És már keresi is a helyét az Európai Konzervatívok és Reformerek között, ahol a lengyelek is ott vannak. Szerintem azzal, hogy bevezette a veszélyhelyzetet, jelezte is a Néppárt felé, nemigazán izgatja, mit reagálnak. És azt is tudja, úgysem meri az unió a koronavírusra adott pénzt visszakövetelni tőle. És ennek tudatában is lépett ilyen nagyot. S hogy a katonaságot is beveti, erre valóban nincs szankciója az Uniónak.
Ha innen nézzük, akkor nem tudjuk, mi a pozitív végkifejlet.
Egyszer ennek vége lesz. Az a kérdés, hogyan? Véres lázadás keretében? Mert az emberek rájönnek, ezt a kormányt békésen nem lehet leváltani? De azt sem zárom ki, hogy egyrészt súlyosan szankcionálják, külföldi nyomás alá helyezik. Másrészt olyan mértékben mellőzik és szakítják meg vele a kapcsolatot a külföldi politikai elit klubok, az Európai Tanács mondjuk felfüggeszti a parlamentben való részvételüket, hogy ez szintén véget vethet a kormányzásnak. És még a NATO is léphet. De hát ott a dilemma, hogy miért a magyar népet szankcionálják, büntessék azért, ami nem a nép hibája?
Noha a Semjén módosításoknak a polgármesterekre vonatkozó passzusából visszakozott a kormány, de Kovács Zoltán már rögtön sugallta, itt nem áll meg a történet. Idő kérdése.
Amit szerintem minden magyarnak fontos lenne szem előtt tartani, az az, hogy az alkotmányt tartassa be a Fidesszel. Figyelmükbe ajánlom a 48-as, a 49-es és az 54-es cikkelyeket. Mert ezek épp azért lettek beírva az alkotmányba, hogy veszélyhelyzet, ahogy a kormány ezt hívja, de tulajdonképpen a rendkívüli helyzet esetén is biztosított legyen a demokratikus kormányzás – nyilatkozta a Klubrádiónak Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza, a magyar alkotmány egyik legkiválóbb külföldi ismerője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.