TGM: ŐSHONOS

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.05.20.

Két fontos európai kezdeményezés – a Minority Safe Pack és a nemzeti régiókról szóló állásfoglalás – indult ki Erdélyből, ez utóbbi logikai összefüggésban áll a romániai parlamenthez benyújtott autonómiatervezettel (amely inkább föderalizálási tervezet, Románia de facto szövetségi állammá alakításának óvatos menetrendje, bár ez így persze nincs kimondva a szövegben).

De én most nem ezeknek a kezdeményezéseknek a romániai és romániai magyar (vagy a magyarországi) politikában játszott szerepéről szeretnék beszélni. (Ezt érinti Bőtös Botond kitűnő és alapos cikke.)

Ebben az állásfoglalások érzelmileg rögzült politikai identitásokhoz tartoznak, amelyek teljesen merevek, kár velük vitatkozni.

Én a Minority Safe Pack fölhívását aláírtam – noha voltak kételyeim – , de látnom kell, hogy az „őshonos” kisebbségek kiemelése ebben az újabb akcióban is fölbukkan, tehát a dolog nem volt esetleges.

A probléma elég nyilvánvaló.

A kisebbségi közösségek jogegyenlőségének – és gazdasági, társadalmi, kulturális egyenjogúságának, méltósága elismerésének, bizonyos területeken pozitív megkülönböztetésének, történeti sebei begyógyításának – a programja nem új, de a ma élő nemzedékek számára itt Kelet-Európában is döntő, mert már az 1960-as évektől összekapcsolódott az általános emberi jogi és demokratikus követelésekkel, amelyek elvezettek az 1989-i fordulathoz.

A nemzeti-etnikai-anyanyelvi-kulturális-felekezeti kisebbségek helyzete ugyan a legtöbb helyen javult Európában – ha az 1989, illetve az 1945 előtti helyzettel hasonlítjuk össze – , de aránytalanul, féloldalasan, nagy visszaesésekkel és nem mindenütt.

1989 az etnicista fordulat kiindulópontja (akár a kaotikus kelet-európai perifériakapitalizmusé), amelynek legfélelmetesebb példája a jugoszláviai és a csecsenföldi meg az azeri-örmény háború. Az etnikumok vagy nemzetek fölötti, föderatív államalakulatok fölbomlottak és továbbra is föloszlóban vannak: nem szűnik a katalóniai konfliktus. (Ennek következtében a nemzetállami szint alatti föderalizmus vagy autonómia bevezetése bárhol, de különösen Kelet- és Délkelet-Európában anatéma alatt áll a nemzetközi életben: elátkozott. Legalábbis egyelőre.)

A második – morálisan és pszichológiailag még veszedelmesebb – etnicista hullám az ún. menekülthullám volt, amely egész Európában legitimálta az etnikai megkülönböztetést. A menekültválsághoz hozzájárul a lenézett kelet-európai áttelepülők és vendégmunkások, a hiperkizsákmányolás áldozatai iránti nyugati ellenszenv, olykor aktív etnicista propaganda, amelynek jelentős része volt Nagy-Britannia kiválásában Európából...

ITT OLVASHATÓ