2020. június 4., csütörtök

„A ROMÁNOK KÖVETELTÉK AZ ESKÜT. BENNEM ÁGASKODOTT A MAGYARSÁGOM, MEGTAGADTAM”

HVG / KULT
Szerzők: BALLA ISTVÁN, CSATLÓS HANA
2020.06.04. 


Magyarországot kifacsarta az első világháború és a spanyolnátha, a végső tőrdöfést pedig a trianoni békeszerződés jelentette száz évvel ezelőtt. Ám ahány ember, annyiféle Trianon létezik – a korabeli naplók ennek a legjobb bizonyítékai. Mit éltek át az anyaországba menekülők, hogy élte meg egy vagonlakó gyerek vagy egy budapesti hivatalnok a felgyorsuló eseményeket? Schmidt Anikó főlevéltárossal kutattunk a százéves emlékek között.

"Amitől tartottunk – bekövetkezett! Még mindig reméltünk, hisz a halálraítélt is bízik az utolsó pillanatig, de hiába! Tegnap ünnepélyes formák között Apponyinak átadták a békefeltételeket. Nem feltételek ezek, nem, ez egy nemzet halálra ítélése. (…) És azok a … fejek ott Párizsban azt hiszik, hogy bölcsen döntöttek? Azt hiszem, maga a vérszopó fogatlan tigris, az a gaz Clemenceau sem hiszi, hogy ez így jól van, de beleheccelték rabló szomszédainkat a háborúba, meg kell ezért őket jutalmazni, természetesen a mi bőrünkön

– írta naplójában egy Kainz György nevű, a Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál dolgozó hivatalnok 1920. június 4-én.

A döntés mindenkit megrázott, noha magán az aláírási ceremónián nyilván nem volt várható semmilyen újdonság, a döntést már meghozták. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy az ország semmiképpen sem fog jól kijönni a békeszerződésből, mégis sokan bíztak az amerikaiak jóindulatában, és hogy nagy területeket talán mégsem fog veszíteni Magyarország. A Versailles-ban megszületett békekötés azonban a legrosszabb forgatókönyv szerint alakult, és erre kevesen számítottak. Trianon „kudarcnak számított a magyarok között pártállástól, ideológiától függetlenül is”.

A köznyelvben azóta is „Trianon-traumaként” emlegetett kifejezést Egry Gábor történész a lapunknak adott év eleji interjúban pontatlannak nevezte. Ahhoz ugyanis, hogy traumáról beszéljünk, nagyon sok ember egynemű tapasztalata szükséges, ám levéltári kutatások bizonyítják, hogy a területelcsatolásokat mindenki másként élte meg. A békediktátumot valóban tömegek érezték igazi sorscsapásnak, viszont akadtak olyanok is, akiknek ez semmiféle különösebb megpróbáltatással nem járt az életükben. Megint mások fellélegeztek, hogy bár nagyon rossz feltételekkel, de mégiscsak pont került egy sok bajjal, fennforgásokkal teli időszak végére.

Sokféle tapasztalatot jelentett Trianon”, és ezt rögtön megérti az, aki elolvassa Kunt Gergely, L. Balogh Béni és Schmidt Anikó 2018-ban megjelent kötetét Trianon arcai: naplók, visszaemlékezések, levelek címmel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése