2020. június 12., péntek

PÉNZÉRT ORBÁN IS BEÁLL A SORBA

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.06.12.


A magyar miniszterelnök több közép-európai vezetővel együtt ellenezte, hogy az EU "közös" hitellel kezelje a válságot. Mos enged, ha több pénz érkezik Magyarországra. Nemzetközi lapszemle.

Közép-Európa kezdi támogatni az unió helyreállítási terveit, de többet szeretne magának a fazékból – így összegzi a Reuters a visegrádi országok vezetőinek tegnapi tanácskozását, amelyet a dél-morvaországi Lednicében tartottak. A londoni székhelyű hírügynökség kiemeli, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szerint a koronavírus-járvány következtében előállt válságból való kilábalás EU-finanszírozása során nem a nagyobb és gazdagabb tagállamokat kellene előnyben részesíteni, azoknak a kisebb országoknak a kárára, amelyek jól kezelték a járványt. A megbeszélés témája az a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagterv volt, amely mind a 27 tagország számára megnyitna különböző, vissza nem térítendő, illetve kedvezményes hitelként folyósítandó forrásokat. A Reuters megjegyzi: a négy visegrádi ország sokkal kevesebb fertőzéses esetet jelentett, mint a jómódúbb nyugati szomszédok, a gazdaságuk azonban súlyos recesszióval néz szembe a vírus elleni védekezés során elrendelt lezárások miatt. Az uniós helyreállítási tervek értelmében viszont a legtöbb pénzt a járvány által leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapná. A harmadik legnagyobb összeg a lengyeleknek jutna, ami a Reuters szerint ezeknek a brüsszeli terveknek a korai támogatójává tette a varsói vezetést. A Cseh Köztársaság és Magyarország – folytatódik a hírügynökségi áttekintés – kétkedőbb volt az uniós tervekkel kapcsolatban, mert kevesebb pénzt kapna, mint Németország, ahol sokkal alacsonyabb volt a halálos áldozatok száma, mint más nagy nyugati országokban, és ráadásul az EU legfejlettebb gazdaságának számít. A visegrádiak közötti nézetkülönbségek csökkentek a lednicei találkozó során, mert a csehek és a magyarok feladták az uniós tervek eddigi ellenzését, és helyette a terv elvi keretein belül magasabb támogatási összegekre szóló követeléseket fogalmaznak meg – értelmezi a fejleményeket a Reuters. Idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki elmondta: Budapest ellenzi a nagy összegű kölcsönfelvételt, ami az EU tervének a magját képezi, de hajlandó beszállni, ha számára kedvezőbbek lesznek az elosztási arányok. „Rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség” – fogalmazott Orbán.

A Russia Today című orosz állami hírportál ugyanezt a kijelentést emeli ki a magyar miniszterelnök által mondottakból, és úgy fogalmaz: Orbán közölte, hogy hajlandó félretenni a kölcsönfelvétellel szembeni általános ellenérzéseit.

Berlin közös menekültpolitikát sürget

A német sajtóban több cikk szól az európai menekültügyi politikáról, amelynek a megújítására régóta törekszik az Európai Unió – eddig mindhiába. A Handelsblatt című üzleti napilap azt írja, hogy a berlini nagykoalíciós kormány „kezdi elveszíteni Brüsszel iránti türelmét”, mert az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök által kilátásba helyezett újabb megoldási tervekkel jelentős késésben van az unió központi javaslattevő és végrehajtó intézménye. Korábban azt ígérték Brüsszelben, hogy húsvét után benyújtják az EU új menekültügyi és migrációs politikájára vonatkozó előterjesztést. Most már a pünkösd is elmúlt, és még mindig nincs határideje a tervezet közzétételének.
Az elosztással van a gond

A bajor Süddeutsche Zeitungból kiderül az is, hogy konkrétan mi a késlekedés oka: korántsem meglepő, hogy a tagállamok az Európába érkező menedékkérők elosztásának a kérdésében nem képesek egymással megállapodásra jutni. A lap betekintést nyert azokba a munkaokmányokba és levelekbe, amelyekből világosan kitűnik, hogy az egyes fővárosok továbbra is nagyon távol vannak a közös állásponttól. A múlt héten Olaszország, Málta, Spanyolország és Ciprus közös dokumentumban követelte a kvóta alapú, kötelező elosztási mechanizmus bevezetését a most érvényes, úgynevezett dublini rendszerrel szemben, amelynek értelmében a menedékkérő ügyét annak az uniós országnak kell elbírálnia, ahol az illető először az EU területére lépett. Hét keleti uniós tagállam – köztük Magyarország – belügyminisztere azonban olyan közös levelet fogalmazott meg, amelyben élesen ellenzik a kötelező kvótákat, mondván, az bátorítaná a bevándorlást. Hasonlóan elutasító álláspontra helyezkedett a kötelező elosztási szisztémával szemben Ausztria és Dánia.

E tekintetben tehát lényegében nincs új a nap alatt, annak ellenére sem, hogy Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság illetékes alelnöke – mint az a Süddeutsche Zeitung cikkéből kiderül – igyekszik átfogóbban és árnyaltabban megközelíteni a kérdést. Egy rendezvényen arról beszélt, hogy az új menekültpolitikát háromszintes házként kell elképzelni: az alsó szint a menekültek származási országával való szoros együttműködés, a középső az EU külső határainak a védelme, a felső szint pedig a kérdés unión belüli rendezése, a tagállamok egymás közti szolidaritásának a jegyében. Ahhoz, hogy a felső szint stabilitását biztosítani tudják, az alatta levő két szintnek is szilárdnak kell lennie – idézi az egyébként görög EU-bizottsági alelnököt a Süddeutsche Zeitung.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése