2020. június 8., hétfő

SPIRÓ GYÖRGY: AZ EU DÖNTÉSHOZÓI NEM ÉRDEKELTEK ABBAN, HOGY ITT, A PERIFÉRIÁN GAZDASÁGILAG FEJLETT ÁLLAMOK LEGYENEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.06.08.


A napokban jelent meg a Kossuth-díjas író új esszékötete, a Malaccal teljes éveink. Az írások 1969, 1989 és napjaink eseményeire is fölfűzhetők. Megtudhatjuk, milyen volt a hazai hatvankilences nemzedék, erkölcsösebbek voltunk-e a hatvanas években, mint ma, a rendszerváltásból miért lett belső gyarmatosítás, és vajon mitől retteg a társadalmi közép. E vékonyka kötet az elmúlt hatvan év átgondolására késztet minden olvasót.

Esszékötetében arról is ír, hogy egyetemista korában felvették a Eötvös Kollégiumba, ahol 1965-től 1970-ig lakott. Ez volt a leendő szellemi elit képzőhelye. Generációjukat így jellemzi: „A kollégiumban kevés volt a párttag. Nagy részük nem akart részesülni a hatalomból, akkor sem léptek be a pártba, ha kapacitálták őket, inkább meghúzták magukat egy rosszul jövedelmező, kényelmetlen állásban. Ez a jelenség még nincs ábrázolva. A divatos rendszerváltó témákhoz nem kapcsolható, a megalkuvók önigazolását aláásná. Nem jó szembesülni azzal, hogy minden korban létezik erkölcsi mérce, és akadnak, akik az önérdeküket nem akarják mindenáron érvényesíteni.” Mitől vált ilyen erőssé ez a nemzedéki erkölcs?

Ötvenhatnak köszönhető. Friss volt a forradalom emléke, és a különböző származású, gondolkodású ifjak hallgatólagosan egyetértettek abban, hogy az 1956. november 4-e után megalakult kormány nem legitim. Akadtak persze, akik szerepet vállaltak a pártállamban, mert úgy gondolták, a hatalmat csak belülről lehet megreformálni. Úgy gondoltam, hogy ez részben tévút, részben önfelmentés, de azzal sem értettem egyet, amit Eörsi István gondolt, amikor kiszabadult a börtönből. Lesújtva látta, hogy a társadalom kiegyezett, és úgy értékelte: a nép elárulta a forradalmat. Szerintem egy egész népet nem lehet erkölcsileg elítélni azért, mert szeretne életben maradni. Szerencsénk volt, hogy gyerekként éltük meg a nehéz időket, és hogy a hatvanas években még léteztek azok a polgári értékek, amelyek a nyolcvanas évektől gyengülni kezdtek, majd a rendszerváltás után szinte teljesen eltűntek.

Milyen polgári értékekre gondol?

A felvilágosodás korától alakult ki az a mentalitás, amely két világháborút, két-három forradalmat és ugyanannyi ellenforradalmat is túlélt: tisztességes munkával kell érvényesülni, számít az adott szó, és az emberi együttműködésnek vannak erkölcsi alapjai. Bízni lehetett abban, hogy a tudást elismerik, és a műveltség fontos. Én még ismertem igazi polihisztorokat, olyanokat, mint például Bíró Endre, a biológusprofesszor, aki Joyce elvileg fordíthatatlan prózáját, a Finnegans Wake-et magyarította. A rendszerváltás után a becsület és a tudás tisztelete elveszett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése