2020. október 2., péntek

RIÓI MÉLYSÉGEK ÉS CSÚCSOK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
2020.10.02.



Ha van a világon ellentmondásos hely, akkor Rio de Janeiro mindenképpen az: elképesztő társadalmi különbségeket, mélységeket és magasságokat tapasztalhat meg az oda látogató. Káprázatos ékszerüzlet és favella, szegénység és az óceán partján caipirinhát iszogatva lazulók – mindez Rio. Steve beszámolója
.

„Este volt, amikor földet értünk. Buenos Airesből érkeztünk, két és fél óra az út repülővel. Megmutattuk a vízumunkat és kiléptünk az üvegajtón. Brazília vízumot követel kanadaiaktól és amerikaiaktól is, mert a kölcsönösségben hisz.

Minden, amin egy brazil látogatónak át kell mennie, mielőtt Kanadába jön, azt a kanadaiaknak is végig kell csinálniuk egy brazil látogatás előtt: elmenni a brazil követségre vízumot kérni, és minimum két hetet várni. Amcsiknak még ujjlenyomatot is kell adniuk!

A magyarok vízum nélkül mehetnek, mert brazilok is vízum nélkül jöhetnek Magyarországra.

Az érkezés

Taxisok áradata fogott körül, de mi mentünk a hivatalos taxi kioszkhoz. Itt megmondod, hogy mi a célod, kifizeted előre az árat és egy cédulával elküldenek a megfelelő helyre, Ferihegyhez hasonlóan.

Mindig egy csomó segíteni akaró vesz körül, önkéntes portások/idegen segítők, hívatlanok, akik a cuccodat akarják vinni és a taxi helyét megmutatni. Kissé nevetséges, mert mi nagyon kevés csomaggal utazunk… de nem volt mit tenni, mert ketten szabályosan kiragadták kezünkből csomagunkat és már terelgettek is a taxik irányába.

Végre odaértünk, jó benyomást keltett, új Peugeot, a sofőr tiszta fehér ingben. Borravaló a segítőknek… beülünk és kihajtunk a fülledt riói éjszakába.

Nézek ki az ablakon, a tengerpart mellett hajtunk, látok magas fura alakú hegyeket. Bemegyünk egy alagútba sűrű forgalom, majd megint a tenger…és 20 perc múlva Ipanémába érkezünk, a hotelunkhoz.

A hotel 16 emeletes, a tetején kis uszoda és bár. Nekünk a tizenkettediken volt egy szoba foglalva. Szuper kilátás a balkonról: jobbra a híres beach… egy körút, sétány, vagy 50 méteres homok aztán az óceán… mérföldekre nyúlik, mindkét irányban, amíg a szemed ellát.

És balra, nos, csak tekerd a nyakadat, fel… feljebb… igen ott látható a Krisztus-szobor, kivilágítva. Nápolyról van a régi latin mondás: „videre Napoli et mori”, (Nápolyt látni és meghalni), de persze akkoriban Rio még nem volt felfedezve.

Magánutazóknak Rio de Janeiro egy trükkös város. Sok a turisták ellen elkövetett bűnözés, figyelmeztetnek, hogy óvatos légy. A gazdagabb negyedek jobbára biztonságosak, de még itt sem ajánlatos késő estétől kora reggelig egyedül sétálni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.