2021. február 15., hétfő

"BRÜSSZEL A KLUBRÁDIÓÉRT KAMPÁNYOL" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE-

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.02.15.


A nemzetközi sajtó figyelemmel kíséri, hogy mi történik a Klubrádióval, a Financial Times már harmadszor tér vissza a témára. Az uniós politikában is beszélnek róla.

Elbúcsúztattuk a Klubrádió frekvenciáját, de remélhetőleg nem örökre, a vasárnap második fele csak rólunk szólt. Ezért úgy ültem le lapszemlét írni, hogy lépjünk tovább. Ám amint kinyitottam az digitális ablakot a világra és keresni kezdtem, mit ír rólunk a nemzetközi sajtó, megint csak a klubrádiós híreket dobta ki a gép. Márpedig a kollégák szolidaritásánál nincs is jobb fegyverünk, ezért hadd ropogjanak. Szolidaritásból kezdjük a Financial Timesszal, merthogy most immáron harmadik körben írnak a kollégák a Klubrádióról. Az első körben megtudhatta a világ, hogy nem hosszabbította meg a Médiatanács a rádió frekvenciáját, a második körben az igazságszolgáltatás meglepő fordulataival szembesítették az olvasókat, most pedig a búcsú lengi be az étert.

Az első mondatok között szerepel Orbán Viktor neve olyan összefüggésben, mint aki újabb csapást mért a magyar médiára. Majd megtudjuk, hogy ugyan egyre több a hasonlóság Magyarország és Oroszország között, de azért Putyin életben hagyta a független rádiókat. Igaz, Oroszországban sok újságírót tettek el láb alól, amíg nálunk viszont a rádiót gyilkolják le – nyilatkozta Hardy Mihály hírigazgató. Arató András igazgatósági elnök pedig arról beszélt, hogy a Fidesz évei alatt hirdetési bevételeinek 90%-át veszítette el a rádió, miután a kormány és a kormányközeli cégek kivonták hirdetéseiket a Klubrádióból. Mindenesetre a cikk -sok egyébbel egyetemben–, felemlegeti a 7-es cikkely hatályba léptetésének esélyét. S ez a téma át is vezet a BBC rádiós anyagára is, amely szintén az Unióra emiatt háruló kötelezettségeket feszegeti. S egy aspektusban felmerült az is: magas ugyan az Unió támogatottsága Magyarországon, de ennek ellenére nem kevesen vannak azok, akik többet vártak volna el Brüsszeltől, nevezetesen, hogy az Orbán-féle demokrácia lebontását megállítsa.

Az Európai Bizottság a Klubrádió mellett áll

Az osztrák közszolgálati ORF is Brüsszel szemszögéből feszegeti a Klubrádió ügyét, miután Roberto Viola, az Európai Bizottság főigazgatója levelet intézett Stelbaczky Tiborhoz, hazánk brüsszeli nagykövetéhez, arra kérve őt, hogy sürgősen intézkedjen az Orbán-kormány, mielőtt helyrehozhatatlan hibát követ el, és ne állítsák le a Klubrádió sugárzását a 92.9-es frekvencián, a pályázat elbírálásáig sem. A cikk címe is sokatmondó: Brüsszel a Klubrádióért kampányol. A nagykövetnek küldött levélben arra figyelmeztet Viola, hogy keményebb eszközökhöz fog nyúlni az Unió, miután a jogállam forog ismét kockán, illetve a rádióra kiszabott büntetés nem áll arányban azzal a piti mulasztással, ami miatt megvonták a rádiótól műsorszolgáltatás jogát az FM-en. A cikk megjelenéséig semmilyen válasz nem érkezett az Orbán- kormánytól Brüsszel közbenjárására.

Már nem úgy tesznek tönkre egy médiumot, mint korábban

A kanadai CBC azt a párhuzamot mutatja be alapos részletességgel, amely a magyar és a lengyel kormány sajtószabadságot sújtó lépései között van. A lengyel kormány a hirdetési bevételek magas megadóztatását vezeti be, míg az Orbán-kormány az egyetlen, közszolgálati feladatokat is ellátó független rádiót hallgattatja el. Mindkét kormányfő nacionalista, és 2004 óta profitálnak a tetemes mennyiségű uniós alapokból, miközben a közösség legalapvetőbb értékeit tagadják meg. Nem mellesleg a Klubrádió megfosztása frekvenciájától azt mutatja, hogy Orbán stratégiát váltott, mert eddig általában hozzá közelálló üzletembereknek játszották át médiumokat. Most erre nem került sor. A Závecz Research közvélemény-kutatási adataiból az is kiderül, hogy rosszul áll a szénája az Orbán-kormánynak, a koronavírus-válság meggyengítette a Fidesz eddig stabil pozícióját. Ellenben a választásokig még behozhatják a szokásos narratívával a lemaradást.

Von der Leyen tartozna Orbánnak?

A brit Daily Express arra keresi a választ, miért elfogult a magyar kormány irányába Ursula von Der Leyen bizottsági elnök. A válasz első megközelítésben egyszerű –nyilatkozta a CNN-nek is Piri Kati, magyar származású holland uniós képviselő– szoros szavazatkülönbséggel, francia, német és magyar támogatással szerezte meg elnöki posztját Ursula von der Leyen. Ráadásul belenavigálta magát egy olyan helyzetbe, amikor magyarázkodnia kellett a covid-vakcinák késedelmes szállításai miatt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.