AZ ÉS 2021/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.08.06.

F E U I L L E T O N

Magyar Miklós: Az anyakép Albert Camus-nél
Egy tévhit kiigazítása

I N T E R J Ú

Szále László: Identitásharcok – régen és most
Beszélgetés Borsi-Kálmán Béla történésszel

K R I T I K A

Deczki Sarolta: Magyar nemzeti hard-boiled krimi

András László: A vörös korona. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 350 oldal, 3990 Ft

Aztán megérkezik a városba Harmath Endre nyomozó, néhai matematikus. A kiábrádult, ötvenes férfi Raymond Chandler hősére, Philip Marlowe-ra hasonlít, és a világuk sem különbözik sokban egymástól: mindkettő korrupt, romlott és cinikus társadalom. Harmath valaha hitt a régi rendszerben, de látta, hogyan csinálnak karriert azok, akik érdekből csatlakoztak a párthoz. A gyilkosságokról külön elmélete van: “A legnagyobb bűncselekményeket politikusok követik el. […] A gyilkosságok döntő hányada nyilvánvaló. Nincsen mögöttük semmiféle etikai vagy racionális megfontolás.” (254.)Tovább

Török András: Atlantis Noster Non Mergitur

Daniel Defoe–Jakob de Bucquoi–Alexandre Olivier Exquemelin: Libertalia. Szabad közösségek – az újkor első demokratikus alaptörvényei. A szövegeket fordította, a jegyzeteket és a magyar utószót írta: Miklós Tamás. Kiadói és tipográfiai előszó: Kravjánszki Róbert és Miklós Tamás. Bo­rí­tó­terv: Harsányi–Lajta–Miklós. At­lan­tisz Kiadó, Budapest, 2021, 238 oldal, 4395 Ft

Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) firenzei betűit szándékoztak új életre kelteni. Először is meg kellett szerezni a nagy nyomdász 1691-ben kiadott főművét. Egy római antikváriumban meg is találták. Kis Miklós, ahogy akkoriban szokás volt, egymástól kissé eltérően rajzolta meg a különböző méretű betűket – ezt átvette tőle az Atlantisz Antiqua betűtervezője, Kravjánszki Róbert, akinek neve többek között az egykori Medvetánc folyóirat szerkesztő csapatából lehet ismerős. Megjegyzendő, hogy ez évszázadokon át így volt szokásban, csak ez a finomság az asztali számítógépek megjelenésekor tűnt el, hiszen ott a számítógép nagyítja és kicsinyíti az egyes betűfokozatokat.Tovább

Mélyi József: Az idő: kép

(Hámos Gusztáv és Katja Pratschke Construction című kiállítása – némi augusztusi szünet után – szeptember 10-ig látható a Molnár Ani Galériában.)Tovább

Wagner István: Női panoptikum

(Die Malerin Mathilde Tardif – Panoptikum der Gesellschaft um 1900, Das Verborgene Museum, Berlin, Dokumentation der Kunst von Frauen e.V., meghosszabítva augusztus 22-ig, Ingrid von der Dollen azonos című katalógusának kíséretében, 128 oldalon 112 képpel, a tutzingi Edition Joseph Hierling kiadásában)Tovább

Stőhr Lóránt: Fekete sereg a Szavannán

(Nagy Viktor Oszkár: Becsúszó szerelem)

A jelen Magyarországának NER-kompatibilis ultrája a „pesti srác”: soviniszta, rasszista, homofób, vezérimádó, tekintélytisztelő. Ultráról szórakoztató filmet készíteni a mai Magyarországon ezért nem pusztán egy szubkultúra kritikus rajzolata, de egyenesen politikai tett. Bátor vállalás egy látszólag ártatlan vígjátéktól, a Becsúszó szerelemtől, hogy vaskos ecsetvonásokkal festi le a stadionban tomboló futballőrületet és figurázza ki a focira rátelepedett zavaros ideológiát.Tovább

Csengery Kristóf: A címzett hangján

(Schubert: Winterreise. Erato)

E sorok írója nem rajongója DiDonatónak. Olykor szellemi stréberséget érez megnyilvánulásaiban: valaki meg akarja mutatni, milyen művelt és okos. Az is zavaró, hogy az énekesnőnek néha nem sikerül lepleznie önmaga iránti elragadtatását, és ez sajnos nemcsak tetszelgő fotóiról sugárzik, de alkalmanként az előadások gesztusrendszerébe is beszivárog.Tovább

Molnár Zsófia: Variációk leltárra

(Catwalk Concert Productions és Soharóza: Dalok a kamrából; OPI: Budapest, Te!, Városmajor, július 8. és 22.)

Mert ha valami könnyednek tűnik és látszólag könnyedén befogadható, azaz a szórakoztató kategóriába sorolódik, attól még nem feltétlenül kell üresnek lennie – ahogyan a Soharóza spájza sem az. A Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Dalok a kamrából az étkezés és étkeztetés aggodalmainak a karantén alatt változó tüneteit dolgozza fel látványosan és zengzetesen, emellett a szokásos módon szellemesen is. Vagyis Nagy Fruzsina jelmeztervező és Halas Dóra zenei vezető együttműködése ismét meghozta gyümölcseit (lásd a banán, barack és egyéb formájú hajcsavarókat).Tovább

Fáy Miklós: Nagy a halál

(Shostakovich: Symphonies – Deutsche Grammophon, 2021)

Furcsa, furcsa, nagyon furcsa szimfónia. Mintha Sosztakovics a maga képére formálta volna Mahler történetét, akinél a szívbajt diagnosztizálták, és egyszerre ráébredt, hogy épp a kilencedik szimfóniáját írja. Mivel úgyis dalciklus, gondolta, a sors átverhető, és nem hívta szimfóniának, hanem azt a címet adta neki, hogy Dal a földről. Csak hát utána mégis megírta a Kilencedik szimfóniát, és hiába próbálta egy újabb huszárvágással gyorsan megírni a Tizediket is, azt már nem tudta befejezni. Nagy a halál.Tovább

Grecsó Krisztián: Menyecskelakat

(18+-os reklámok a magyar csatornákon)

A tömegpropaganda mágiáját persze csak úgy lehet megérteni, ha az uszítást folyamatában értelmezzük, az elmúlt tíz év gyűlöletkeltésének ismerete nélkül a „korhatáros reklám”, mint a magyar gyerek erkölcsi védelmezője, nem értelmezhető. És ez a kidekázott, cinikus adagolás a rémisztő igazán. Lehet, hogy a nemváltó óvodásoktól meg a 18+-os reklámok ötletétől egy kicsit még szorongtak, meg van-e már ehhez eléggé kovászolva a nép, de a tehetséges és gonosz játékosok mernek kockáztatni.Tovább

Torma Tamás: Elveszti közpark jellegét

(Építkezések, szőlőskert a budai Várban)

De nem most kezdődött ez, akik érintettek vagy alaposabban követik az adagolást, nagyjából már kiismerhették a logikáját: a Nemzeti Hauszmann Program várátalakítási lépéseit csak sovány cseppekben csöpögtetik, egyszerre sohasem lehet több tételről beszélni, mindig csak a következőről. Arról viszont akkor ahogy a csövön kifér. Például ahogy meglepetésszerűen ellenzéki lett a kerületi önkormányzat, annak a fideszes érából örökölt, színes-ingyenes lapja, a Budai Polgár mellé hirtelen odanőtt a Várkapitányság még színesebb Budavári Séták című kiadványa. A Lovarda és az őrségépület fényezésén már túl vagyunk, most a Szent István-terem van soron.Tovább

Károlyi Csaba: A sztárinterjúzó

Köves Gábor: Végszónak sem rossz. 38 interjú. 21. Század Kiadó, Budapest, 2021, 383 oldal, 3990 Ft

A kérdező kulturális újságíróként tekint magára, bár novellákat is ír. Nem irodalmárként, főleg nem irodalomkritikusként kérdezi az írókat, és ez előny. Bár az irodalomkritikusok is „alulfizetett emberek”, ahogy Auster mondja, de most a mi szempontunkból az a lényeg, hogy ők legtöbbször valahogy az irodalomtörténet távlatába helyezik a kérdéseiket, és szinte elemeztetik a művet írójával, sokszor túl szakmai beszélgetést folytatnak. Köves üdítően tudja keverni olvasottságát és valóban sokirányú tájékozottságát az író személye iránti érdeklődésével. Rákérdez a mű fontos esztétikai problémáira is, miközben ugyanennyire izgatja a szerző magánélete, a házasságtól a vírushelyzetig minden.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Benedek Szabolcs: Ex libris

Molnár Eszter Edina–Sidó Anna: Csáth Géza személyesen
József Jolán: A város peremén
Marsi József: Egy álom vége
Szávai Géza: Az életed, Polcz Alaine

Zsembery Borbála: Robbanókoktél

Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 112 oldal, 2999 Ft

A címadó szöveg disztópikus jövőkép, amelyben Budapest utcáit meztelen, indiánnak maszkírozott gyerekek tartják rettegésben. Az elbeszélő negyvenes, kiábrándult nő, aki végül csatlakozik a gyerekek csapatához, hogy segítsen nekik kitörni a „rezervátumból”, és kezükbe venni a saját jövőjüket. Ha nem is ez a legerősebb szövege a kötetnek, címadónak mégis jó választás, hiszen a szabadság, a szabadulás, a kitörés vagy kitörni vágyás motívumaiban jelöli meg a novellák fókuszát.Tovább

Szendi Nóra: A bús telemarketinges panaszai

Szarka Károly: Az én hibám. No­ran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 318 oldal, 2990 Ft

A regény az olvasó idegeivel játszik, és a végsőkig feszíti a húrt, az utolsó negyedében aprócska elmozdulásokkal, bizonytalan, elhaló kísérletek sorozatán át mégis annak belátásáig juttatja el hősét, hogy ebben az „egyre (…) szarabb” világban „valahogy mégis lehet létezni”. (316.) Túlzás azt állítani, hogy az immár munkanélküli Fecske vágyai nyomába ered; a zárófejezet egy jelenetében mégsem sodródik, hanem úszik, szó szerint és metaforikusan is. Nincs egyedül: végre kettesben marad önmagával.Tovább

Gajdó Tamás: Küzdelem a feledés ellen

Zubornyák Zoltán: El nem me­sélt történetek. Kossuth Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 248 oldal, 3800 Ft

A sokféle műfajú írást – a miniportrék, anekdoták mellett vendégszövegeket is találunk Esterházytól és Ottliktól – a mesterek szellemisége tartja össze. A szerző a Színház- és Filmművészeti Főiskolát Major Tamás utolsó osztályában végezte el, és Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Montágh Imre, Hegedűs Géza, Szabó István tanította. A kötetben Major személyiségének ábrázolása különösen sikerült.Tovább

Kálmán C. György: Megint Dante

Dante Alighieri: Komédia I. Pokol. Kommentár. Szerkesztette Kelemen János. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2020, 554 oldal, ármegjelölés nélkül

Az egyes énekekhez fűzött kommentárok tehát úgy épülnek föl, hogy egy rövid bevezetés ismerteti a cselekményt (és megadja a vázlatot is, hogy mely események melyik sorokhoz tartoznak); majd az eredeti, hiteles Dante-szöveg mellett olvasható a magyar változat, és ez után az egyes sorokhoz magyarázatokat fűznek a szerzők – van, hogy egy sorhoz többet is, van, hogy pár sorhoz nem szükséges. Itt egyrészt feloldják az utalásokat (a Dante-korabelieket éppúgy, mint a mitológiai, bibliai, vergiliusi és rengeteg más szövegre történő hivatkozásokat), másrészt rámutatnak a szövegen belüli kapcsolatokra: ide-oda küldözgetik az olvasót, hogy vegye észre a belső összefüggéseket.

I R O D A L O M 

Szív Ernő: Hacsek és Sajó Ukrajnában

És a fiúk nevettek, mint a boldog lovacskák. Dobogtak a csizmájukkal. Cincogott a hegedű. Úgy verték össze a tenyerüket, mint a gyerekek. Van színházunk nekünk is! A hosszú, elnyúlt épület, ami kocsma is lehetett, talán zsidó kocsma, vagy bolsevik gyűlések, rendezvények színhelye, belerecsegett a röhögésbe. A tréfamesterek hajlongtak, gyorsan eltették az üveg italt, aztán másnap besétáltak az egyik közeli, csöndesen nyújtózó aknamezőre. Volt ott valami tiltó tábla is, feszített drótok, de ki törődik ilyesmikkel. Fűre lépni tilos, persze. A drót alatt át lehet bújni, tessék csak. Hacsek úr! Sajó úr! Szíveskedjenek. Úgy nézett ki, hogy az aknamezők is kedvelik a tréfálkozást. A kikerics körül döng a dongó, errefelé is sárgáll a kutyatej. A folyton értetlenkedő Hacsek nem jutott el Moszkváig. Sem pedig a jól informált Sajó úr. Az az igazság, balzsamozni se igen lehetett volna őket.Tovább

Osgyán Edina: Rókalepke

Volt néhány év, amikor napi 18 órában vateráztam. Reggel felkeltem, kávé-cigi mellett leültem a géphez, este innen mentem aludni. Vettem, eladtam, a kettő között a sarki postára jártam. Nem jött be sok pénz, de nem is költöttem sokat. Inkább csak nézelődtem. Egy időben IKEA-s cuccokat böngésztem, például napokig csak szőnyegeket. Aztán néhány hétig fülbevalók, majdnem egy hónapig székek és fotelek, olcsón. Boldog voltam, amikor beütöttem a keresőbe, hogy Zara pulcsi, és megjelent több száz színes pulóver, amiket aztán egyenként végig­néztem. Folyamatosan kerestem és vártam, hogy mire, azt nem tudnám pontosan megmondani. Csak úgy. Egy könyvre, egy virágállványra, egy szoknyára, amitől aztán más lesz minden. Tovább

Légrádi Gergely: Matekóra

És miből van egy?, kérdezi a tanító néni. Belőlem, válaszolja az egyik kisfiú. A többi gyereket meglepi a válasz. Csendben figyelnek. Úgy tűnik, nem jut eszükbe hirtelen más, miből lehet még egy a világon. Vagy csak elgondolkodtak. Nekem szülőből van csak egy. Nem tudom, mennyi idő telt el, mióta apám elment. Az évszámot tudom, persze, de az idő, amely hol végtelen, hol meg sem moccan, nem tudom mennyit haladt azóta. És milyen irányban. Talán anyám tudja. Majd megkérdezem őt. Hátha ugyanaz az idő telik nála és nálam is. És kettő?, hangzik fel az újabb kérdés. Fül és szem, vágja rá valaki. Helyes, szól a tanítónéni, akkor két legót tegyetek egymásra. És a biztonság kedvéért mutatja is, hogy kell. Egy kézzel nyúlok az almáért, pedig abból is kettő van, mármint a kezemből, majd felszelem és cikkekre vágom. Remeg a kezem.Tovább

Mátyás Győző: Az álomlátók legendája

A legelső alkalom iszonyatos volt. A többi is persze, de az elsőnél a döbbenet, a borzalommal elegy ámulat tetézte a zsigerig hatoló félelmet. Dübörgés a föld mélyéből, fülsiketítő robajlással hasadt a mészkő burkolat, mintha a pokol nyílt volna meg. Az emberek az első pillanatban még menekülni sem tudtak, úgy érezték, a hirtelen támadt repedésekbe szorult a lábuk. A második alkalommal is a jeges rémület lett úrrá rajtuk, de már nem az ismeretlentől.

Napokig egy lelket sem lehetett látni az utcákon, mindenki rettegett, bezárkózott a házába, az emberek lehúzott redőnyök mögött imádkoztak a Mindenhatóhoz, hogy legalább üzenne, mi ez a veszedelem. Nem értettek semmit. Nem tudták, mi ez, hogy miért csapott le rájuk.

Először fondorlatokkal próbálkoztak. A szabó filcből, vászonból és posztóból varrta a bábut, az utolsó öltésnél tartott, mikor Krodig és Dromel érte mentek. Szalmával volt kitömve, a törek itt-ott átfúrta a filcet. Krodig szerint a posztó hamis volt, mert a végen a zárjegy extra minőséget garantált, ez meg csak amolyan deres posztó volt. De a célnak megfelelt. Még vászonkötény is lebegett a bábu derekán, tényleg úgy festett, mint egy pohos kocsmáros. Az lett volna a csel, hogy ezzel vezetik félre. Krodig és Dromel a templom előtti kőpadhoz cipelték a bábut, keltsen olyan hatást, mintha bóbiskolna. Hátha összetéveszti az élővel. Tulajdonképpen nem gondolták nagy ötletnek, de jobb se támadt.Tovább

Milanovich Domi: A leszbikus Dave Bowman

A hátam mögül a nevemet kiáltod. A berlini Szimpla bárból sétálok át a Freiluftkinóba. Azt mondtad, menjek előre, majd utolérsz a többiekkel. Egyenes derékkal kerékpározol, a telefonodat a kormányhoz szorítod. Fékezel, de a tincseid később állnak meg, mint ez a mondat.

Jól ismerem a hajadról szóló történeteket. Sőt, ismerem minden testtájad történetét. Hogy már megint miket mondott pinagyantázás közben a kozmetikusnő, miközben a forró csíkokat tépkedte a lábad között (együtt nevetünk a furcsa embereken). Hogy valahányszor viszket az arcod, rögtön megijedsz, nehogy az aknéd jöjjön vissza (együtt aggódunk a jövődért). Hogy kamaszkorodban egyszer kikerültél a Hunbasket címlapjára, védekező kosaras, karok a magasban, de anyád akkoriban nem engedte, hogy borotváld a hónaljad (együtt, bátran gyűlöljük anyádat). Aztán van olyan is, amit sosem mesélsz el teljesen. Ilyenkor inkább hallgatunk, és én addig simogatom a hátadat, amíg el nem álmosodsz. Tovább

Szálinger Balázs: Mikes Kelemen aggódik gazdájáért

Szálinger Balázs: Mikes Kelemen és a hosszú élet titka

Szálinger Balázs: Mikes Kelemen térdig érő hajtásoknak örül

Marno János: Kedves Péter

ITT OLVASHATÓ