2021. november 3., szerda

KEVÉS NOBEL-DÍJAS KÖZGAZDÁSZ BÜSZKÉLKEDHET OLYAN EREDMÉNYEKKEL, MINT KORNAI JÁNOS, AKI SOHA NEM KAPTA MEG A DÍJAT

QUBIT
Szerző: MIHÁLYI PÉTER
2021.11.03.


A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.


A Svéd Királyi Akadémia Nobel-díj bizottsága ötven évre zárol minden információt, így valójában csak feltételezhetjük a közgazdászok széles körében elterjedt szakmai pletykák alapján, hogy a közelmúltban, 94 éves korában elhunyt Kornai Jánost legalább egy, sőt talán több alkalommal is felterjesztették a legtekintélyesebb tudományos díjra. Hogy ez tényleg így történt-e, mikor és kik javasolták, majd pedig milyen érvek alapján kapta végül valaki más a díjat, azt csak sokára fogja a magyar közvélemény megtudni.

Nem azt az okot keresem, amiért nem kapta meg, hanem azt, hogy mi az a tudományos teljesítmény, amiért – sokak véleményével egybehangzóan – én is úgy gondolom, hogy Kornai megérdemelte volna a Nobel-díjat. Ez az indoklás akkor is érvényes, ha végül a svéd akadémia archív anyagaiból bebizonyosodik, hogy Kornai neve formálisan soha nem merült fel a díjra érdemes tudósok között.

A hiány

Abban többé-kevésbé teljes az egyetértés, hogy Kornai János hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt, ezen belül pedig az a körültekintően bizonyított állítás, miszerint a marxista-leninista elvek és értékek alapján megszervezett gazdaságok szükségszerű velejárója a hiánygazdaság, és hogy a megfelelő egyéni ösztönzés hiányában ezek a gazdaságok a műszaki haladás és a termelékenység dimenziójában hosszabb távon többnyire rosszabbul teljesítenek, mint a kapitalista piacgazdaságok. Az már számszerűségében kevésbé közismert, hogy a Kornai-életmű gerincét adó könyvek (a magyar címek alapján számolva 19 könyv) páratlan nemzetközi érdeklődést váltottak ki.[1] Az angolt nem is számolva, könyveit 19 nyelvre fordították le, még arabra és szingalézre is. És ez a nemzetközi érdeklődés egészen a közelmúltig fennmaradt. Legutóbb, 2017-ben a magyarul 2011-ban kiadott Gondolatok a kapitalizmusról jelent meg román nyelven. 1986 és 2016 között kínaiul 15 könyvét adták ki. A hiány című, az első magyar kiadásban 658 oldal terjedelmű munkája – amelyre fentebb utaltam – Kínában több mint százezres példányszámban forgott az államilag szigorúan ellenőrzött könyvpiacon. Bár erre vonatkozóan nem ismerek egyetlen átfogó kutatást sem, szinte bizonyos vagyok abban, hogy ilyen ismertséggel nagyon kevés Nobel-díjas közgazdász büszkélkedhet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.