NYOMJÁK KRAHÁCSOT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BEREND T. IVÁN
2021.10.29.

A Rádiókabaré sok évtizeddel ezelőtti előadása újabban naponta eszembe jut. Az Agárdy Gábor és Csákányi László által a fenti címen előadott panaszkodó párbeszéd ugyanis mindig arról szólt, hogy Krahács minden baját mások okozzák, a krahácsiakkal folyton kibabrálnak. Akkor kiváló kabarénak tartottam az előadást. Hol van az már? Ma Magyarország ugyanis hivatalos és félhivatalos szinten naponta előadja ennek az egykori kabarészámnak az újabb változatait. Ma jobban nyomják Krahácsot, mint bármikor.

A miniszterelnök sokszor elpanaszolja, hogy „nem sikerült elérnünk érdekeink megfelelő érvényesítését az unió keretén belül (...) mi, közép-európaiak látványos megkülönböztetést szenvedünk el. (...) Az európai piac egy francia állampolgár számára évente 1074 euró többletjövedelmet ad, egy németnek 1046 eurót, egy szlováknak 537 eurót, egy magyarnak pedig 408 eurót. (...) Az EU-transzfereken keresztül beáramló pénzt összevetjük a tőlünk kivitt profit- és osztalékjövedelemmel, látható, hogy milyen súlyos veszteségeket szenvedünk el (...) ez nemcsak siralmas, de megalázó. (...) Nem kellene végre a nyugatiakkal egyenrangú tagállamként viselkednünk?”

Hadd kockáztassak meg közbevetőleg egy merész kérdést. Nem lehet, hogy a francia, német, de még a szlovák gazdaság is jobban működik, mint a magyar, ezért jobban tudja kiaknázni a közös piac lehetőségeit? De ne akadékoskodjunk, a miniszterelnöki panasz végül is igaz – amolyan jereváni rádió módra. Az ősi jereváni rádió sorozat szerint ugyanis „a hír, hogy Moszkvában Moszkvicsokat osztogatnak, igaz, csak nem osztogatnak – hanem fosztogatnak”. Így az orbáni hír is igaz, a pénz valóban áramlik, csak nem kifelé, hanem befelé. Továbbá van még néhány említést érdemlő apróság. Például az, hogy az Európai Unió még Magyarország belépése előtt segélyösszegeket küldött, s 2004 óta hatalmas is, évente a magyar nemzeti jövedelem 4-5 százalékának megfelelő segélyeket folyósít Magyarországnak, mivel az ország nemzeti jövedelme nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. Csak a legutolsó költségvetési periódusban ez 40 milliárd eurót jelentett, s a gazdasági növekedés legfőbb forrása volt. A COVID-járvány okozta gazdasági válság megoldását az unió 8,4 milliárd euró segéllyel és hitellel, a magyar nemzeti jövedelem közel 7 százalékának megfelelő összeggel kívánta elősegíteni. Ez az uniós szolidaritás egyedülálló példája és a magyar fejlődés lefőbb segítője lehetne, de a hatalmas összeget válaszként a magyar kormány EU-szabályokat és -elveket sértő politikájára egyelőre – a Lengyelországnak tervezett még nagyobb segélyösszeggel együtt – befagyasztották.

A magyar gazdaság motorját, ismert módon, a külföldi vállalatok képviselik, és a gazdaság az EU köldökzsinórján át lélegzik. Ha külföldi függőségről beszélhetünk, akkor ez elsősorban abban áll, hogy a beruházások majdnem felét (46 százalék) külföldi cégek fektetik be, és ezek foglalkoztatják a munkaerő több mint egynegyedét. A Fidesz- kormányzat 2010 és 2015 közötti első éveiben a magyar tulajdonban lévő gazdaság 18, a külföldi tulajdonú gazdaság pedig 34 százalékkal növekedett. A kormány ez ellen a függőség ellen nem tiltakozik, sőt ösztönzi, segíti: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint támogatást nyújtott, továbbá jelentős adókedvezményeket biztosított külföldi cégeknek. Végül is a magyar nemzeti jövedelem 55 százalékát a főként az unió nyugati tagországai által Magyarországon befektetett tőkével alapított nyugati vállalatok termelik meg. Ez reprezentálja a magyar export nagyrészét, amit vámmentesen értékesítenek az EU közös piacán...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)