SOK NŐ JÁRHAT ROSSZUL EGY EREDETILEG ŐKET TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉS MIATT

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2021.11.25.

A kormány családpolitikájának évek óta sarokpontja a gyerekvállalás támogatása, a születések számának növelése. A rendszerbe beépített számos anyagi ösztönző közül az egyik a GYED extra, amely többek között biztosítja, hogy az anya akkor is tovább kapja a havi GYED-et (gyermekgondozási díjat), ha – az alanyi jogon járó GYES/CSED* lejártával – már a gyerek kétéves kora előtt vissza szeretne menni dolgozni. A GYED azoknak jár, akik a gyerek születése előtti két évben minimum egy évet dolgoztak vagy nappali tagozaton tanultak, összege a korábbi fizetés 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A kormány a bevezetés után lazította a juttatás feltételeit, hogy ezzel motiválja a nőket a munkába való visszatérésre, és javítsa a kisgyerekes – és így általában a – nők munkaerőpiaci helyzetét. Például nemcsak 12, hanem már a gyerek 6 hónapos korától igénybe vehető lett, ráadásul bevezették a testvér GYED-et, aminek értelmében még egy gyerekekért még egy GYED jár.

A lazítás mögött az a logika húzódott meg, hogy a kisgyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pozitív hatással van a gyermekvállalási kedvre, ugyanis az így kisebb anyagi áldozattal jár.

Mindemellett a GYED elérhető lett az apáknak is. Ezzel a kormányzati szándék az volt, hogy az apák is kivehessék részüket a gyereknevelésből, dönthessen úgy egy család, hogy az anya helyett az apa megy GYED-re. Így az anya még egyszerűbben visszatérhet dolgozni, tovább javítva munkaerőpiaci helyzetét, ami pedig pozitívan hat a gyerekvállalási kedvre – legalábbis elméletben.

Csakhogy mivel a GYED-jogosultság feltételei között többé nem szerepelt az, hogy az igénylő ne dolgozzon, érdekes helyzet állt elő: rövid távon sok családnak jobban megéri, ha a kisgyerekes apa igényli a GYED-et a folyamatos munkavégzése mellett, miközben a szülés és a CSED idejére a munkaerőpiacról kieső vagy eleve nem dolgozó anyák ugyanúgy otthon gondozzák a kisgyereket, gyerekeket.

Ez azért éri meg jobban rövid távon, mert a férfi-női bérszakadék miatt egy hónapban így több tízezer forinttal több pénz kerülhet a családi kasszába. Hosszú távon viszont ennek az árát a nők fizethetik meg: a gyermeket GYED és fizetés nélkül otthon gondozó nőnek ezalatt egészség- és nyugdíjbiztosítása sincs, és szolgálati ideje sem keletkezik – kiszolgáltatottsága nem csökken, hanem nő.

Tehát egy eredetileg az anyák munkaerőpiaci helyzetét javító intézkedésben rejlő kiskapu miatt a GYED extra épphogy ronthat a nők munkaerőpiaci helyzetén – elsősorban pont azokban a térségekben, ahol eleve a legkevésbé biztosítottak a munkavállalói esélyek...

ITT OLVASHATÓ