2022. január 6., csütörtök

SURÁNYI: A KORMÁNYZATI PÉNZSZÓRÁS MIATT ÚGY ÉRZIK A MAGYAROK, HOGY JOBBAN ÉLNEK, DE KESERŰEN FOGNAK ÉBREDNI

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDERMANN TAMÁS
2022.01.06.


Évente kapunk egy Marshall-segélynyi összeget az Európai Uniótól. Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint ezzel kivételes, példátlan mértékű külső támogatás érkezik Magyarországra. Úgy gondolja, hogy Szlovákia, Románia és Lengyelország hatékonyabban használta fel ezeket az összegeket, és gyorsabb a felzárkózásuk is. Surányi György év végén volt podcaststúdiónk vendége, ez a korábbi beszélgetés szerkesztett leirata.


Ön szerint 2010 óta a gazdaságpolitika mennyire élt az Európai Uniótól érkező, vissza nem térítendő támogatások lehetőségével? Nevezhetjük az uniós pénzeket egyfajta Marshall-segélynek is?

Ennél valamivel többről van szó, mert az Európai Uniótól olyan összegű támogatás érkezett Magyarországra, ami messze felülmúlja a Marshall-segély mértékét. A Marshall-segély összességében az adott ország GDP-jének két-három százaléka volt. Ehhez képest mi évente kapunk a magyar GDP három-négy százalékának megfelelő transzfert. Kivételes, példátlan mértékű külső támogatás érkezik Magyarországra. (A Marshall-terv nemzetközi segélyprogram volt a II. világháború után, azok a – jellemzően – nyugat-európai országok vehették igénybe, amelyek az újjáépítésben hajlandók voltak az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködni – a szerk.)

Ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye 2010 és 2020 között nem nevezhető kiemelkedőnek, a gazdasági növekedés éves átlaga ebben az évtizedben nem érte el a három százalékot sem. A magyar gazdaság termelékenységnövekedése évi átlagban egy százalékra tehető, messze elmarad a régiós országok teljesítményétől. Láthatóan bekövetkezett a felzárkózás a nyugat-európai országokhoz, de a mértéke elmarad Szlovákia, Románia, Lengyelország felzárkózásának mértékétől. Egy területen van jelentős javulás, amely közvetlenül az uniós transzfereknek köszönhető: csökkent az ország nemzetközi adóssága

Ha a belső pénzügyi folyamatot tekintjük, akkor már messze nem ennyire kedvező a kép. 2020 végére a magyar állam eladósodottsága formailag körülbelül ugyanannyi, mint tizenkét évvel ezelőtt volt. Tartalmilag azonban lényegesen magasabb, mert közben megszüntettük a magánnyugdíjpénztárakat. Ennek következtében egy olyan feltételes kötelezettségvállalás, a nyugdíjak kifizetése szállt vissza a magyar államra, amelynek hatására nem nyolcvanszázalékos a GDP arányában az adósságrátánk, hanem kilencven-kilencvenöt százalék. Ez magasabb, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.