SZÁMÍTANAK-E A POLITIKAI KAPCSOLATOK ABBAN, HOGY MENNYIT FIZET EGY CÉG A TULAJDONOSÁNAK?

G7.HU
Szerzők: Tóth István János, Hajdu Miklós
2022.01.06.

Vajon hogyan alakult a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, „NER-közeli” cégek piaci részesedése a közbeszerzések piacán? Vajon több, vagy kevesebb osztalékot fizettek-e ki a nyereségből nagy közbeszerzéseket nyerő és politikai kapcsolatokkal rendelkező NER-es cégek tulajdonosai 2011 előtt, mint a velük egyébként mindenben megegyező, de politikai kapcsolatokkal nem rendelkező cégek tulajdonosai?* Hogyan függ össze az osztalékkal kapcsolatos döntés a cég jövedelmezőségével és politikai kapcsolataival?

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a CRCB legújabb kutatásában. Ebben nemcsak azt vizsgáljuk, hogy a profit létrejöttében van-e hatása a politikai kapcsolatoknak, hanem azt is, hogy a keletkezett profit felhasználásában kimutathatók-e a haveri rendszerrel összefüggő, elméletileg megjósolható hatások. Egy ilyen rendszerben az osztalék felvételét nemcsak a cégbe való befektetés várható hozama vagy a tulajdonos fogyasztási hajlandósága magyarázza, hanem létezik két különleges tényező is, amely a nyereség osztalékként való felvételére ösztönöz.


Az egyik az, hogy a haveri cégeknél a profit volumene nemcsak az egyébként szokásos termelési tényezőktől (munka és tőke) és a teljes tényező termelékenységtől függ. Esetükben a profit leginkább a politikai vezetőhöz és köréhez fűződő kapcsolat függvénye. Egy haveri cég tulajdonosa számára nyilvánvaló, hogy a cégvezetés politikai kapcsolatai nélkül jóval kevesebb profithoz jutna. Egy piaci viszonyok között működő céghez képest ekkor sokkal kevésbé van értelme újra befektetni a cégbe, új szervezeti vagy technológiai megoldásokon, innováción gondolkodni, amelyek aztán növelni fogják a cég termelékenységét*. A jövedelmezőség adott szintjének megtartásához, illetve növeléséhez sokszor elegendő fenntartani, illetve növelni a politikai kapcsolatok hatását. Ehhez pedig szükség lehet az osztalék felvételére, hogy így lehetővé váljon a pénz „tisztára mosása” és a politikai vezető, illetve megbízottjai biztonságos kifizetése magánszámlán keresztüli átutalással, vagy készpénzben.

A haveri cégeknél a magas osztalékhányadra egy másik mechanizmus is ösztönöz. Egy haveri rendszert ugyanis immanens bizonytalanság jellemzi*. Egy haveri „vállalkozó” sikeressége és jövője nem üzleti erőfeszítéseitől, kreativitásától és a joguralom nyújtotta garanciától, hanem kizárólag a rendszert létrehozó és működtető politikai vezetőhöz fűződő viszonyától függ. A haveri rendszer „vállalkozójának” tulajdonjogát nem a joguralom, hanem a politikai vezetőhöz fűződő viszonya és a politikai vezető uralma garantálja.

Egy haveri cég tulajdonosának az osztalékfizetésre vonatkozó döntését ennek megfelelően nemcsak a befektetések megtérülési rátája és fogyasztási és megtakarítási hajlandósága, hanem

a politikai kapcsolatokhoz kapcsolódó ügyletekből származó jövedelem elvesztésének félelme és a rendszerből szerzett jövedelem (járadék) felhasználásának igénye is befolyásolja...

ITT OLVASHATÓ