2022. február 15., kedd

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN VIKTOR TAKTIKÁJA A PROVOKÁCIÓ ÉS A FENYEGETÉS, EGYRE TÖBB ORSZÁGBAN TALÁL KÖVETŐKRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.15.


Politico


Aligha valószínű, hogy a Bizottság azonnal munkához lát, ha az Európai Bíróság holnap megadja az engedélyt a jogállami mechanizmus alkalmazásához, sőt, inkább újabb hosszú jogvita rajzolódik ki, miután Lengyelország után Magyarország is afelé tart, hogy kétségbe vonja az unió egész jogrendjét. Azaz új politikai harc van kibontakozóban, noha az EU éppen azt szeretné bizonyítani, hogy képes megvédeni, illetve előmozdítani a demokráciát.

Mindenesetre az Európai Parlament előreláthatólag nyomást gyakorol Ursula von der Leyenre, de annak munkatársai közül is többen sürgetik, hogy ne halogassák tovább a fellépést a két jogsértő kormány ellen. Vagyis tartsák vissza a nekik szánt brüsszeli pénzeket. Ám illetékesek elismerik, hogy még a legjobb esetben is heteket vesz igénybe, amíg a Bizottság kielemzi az EUB ítéletét, és kiadja a végrehajtás szükséges irányelveket. A lényeg, hogy az eljárás bombabiztos legyen, mert várhatóan mind Budapest, mind Varsó újabb keresetet nyújt be ellene.

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője attól tart, hogy a testület vezetője ezután sem fog különösebben iparkodni, és csak úgy lehet jobb belátásra bírni, ha Berlin és Párizs nyomást fejt ki rá. Csakhogy beavatott körök szerint francia elnök nem szeretné, ha az általa betöltött soros elnökségbe belerondítana a jogállami civakodás.

Azon kívül az is hátráltathatja a dolgokat, ha az Európai Bizottság inkább megvárja a magyarországi parlamenti választást, mert nem szeretné, ha az a látszat keletkezne, hogy bármilyen formában befolyásolná annak kimenetelét. Egy illetékes úgy nyilatkozott, hogy megállnak a feltételek, így biztosan bevetik a mechanizmust, az viszont politikai kérdés, hogy mikor, egy szóvivő szerint viszont nem lehetnek tekintettel az adott ország belpolitikai eseménynaptárjára.

Ugyanakkor a végrehajtó testület azt sem szeretné, hogy ő beindul, viszont az állam- és kormányfők megkontrázzák a próbálkozást, azaz nem tudja kétharmados többséggel megszavaztatni a tervet. Viszont ha az Európai Tanács rábólint az intézkedésre, akkor jön feltehetőleg az, hogy a magyar és a lengyel vezetés igyekszik majd bírósági úton érvényteleníteni a döntést.

Szakértők szerint azonban nem kétséges, hogy van jogi alap a két ország elmarasztalására. Ám Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem európai joggal foglalkozó professzora azt mondja, hogy érdemes volna Magyarországgal kezdeni a dolgot, mert a lengyeleknek egy sor ügyük van az Európai Bíróság, illetve az Emberi Jogok Bírósága előtt. Ezért tanácsosabb volna, ha a Bizottság az első nekifutásra biztosra menne, azaz 200 százalékosan felvértezné magát minden jogi kifogás ellen és ez jelenleg inkább a magyarok esetében áll fenn.

Süddeutsche Zeitung

Gyalázkodó beszéd budapesti módra. Így vezeti fel a legnépszerűbb német lap Orbán Viktor szombati évértekelőjét, hozzátéve, hogy az EU-ellenes magyar propagandában a világon semmi új sincs. De a jogállami dzsihad vádja most merült fel először is, és az is látványos, ahogyan a politikus Moszkva oldalára állt. Meglehetősen kemény volt és a hatalom közeli sajtó nem győzte ünnepelni, a szokásos lihegéssel.

Pedig a témák már visszaköszöntek, évek óta ugyanazt variálja: előkerül Soros György, az ország ellensége, a rakásnyi baloldali hazaáruló, Brüsszel a félrevezetett, ballibsi ideológusok gyűjtőhelye, amivel szemben áll az Orbán által vezetett Fidesz, a magyar nemzeti érdekek és identitás igazi védelmezőjeként.

Viszont voltak olyan sajátosságok a helyzetelemzésben, amelyek hallatán felhorkant az ellenzék, több európai főváros, valamint az EU is. Ezek miatt még problematikusabb, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. Lehetne persze mondani, hogy szimpla kampánybeszédet hallgatott végig a válogatott közönség, ám Orbán részletesen foglalkozott az orosz válsággal, valamint az Európai Bíróság holnap esedékes ítéletével a jogállamisági mechanizmus ügyében, amelyik miatt már előre kardot rántott.

Ami elhangzott, az rengeteg nemzetközi sajtóorgánum úgy értékelte, hogy a magyar miniszterelnök megpendítette Magyarország kilépését az EUi-ból, amit persze a kormány haladéktalanul és agresszíven visszautasított, azt állítva, hogy itt csupán a német fake news-gyár legújabb produktumáról van szó.

Orbán taktikája más kérdésekben is a provokáció, a fenyegetés, cáfolat, taktikai visszavonulás, kisebb erődemonstráció, otthon és külföldön egyaránt. Azt állítja, hogy Brüsszel téves stratégiát folytat az orosz viszályban, a Moszkva elleni szankciók zsákutcát jelentenek, a magyar modellt kell követni, mert fontosak a jó gazdasági kapcsolatok.

Továbbá hogy az EU a Balkánon is melléfogott. A magyar diplomácia jó ideje külön utakon jár, lásd a moszkvai „békemissziót”. Orbán lepaktál az autoriter szerb elnökkel is, akinek stratégia szerepet tulajdonít a térségben, és akivel szövetkezni kíván a migránsok ellen. A múlt év végén jelentős támogatást ígért Boszniában a szakadár szerbeknek, továbbá biztosította őket, hogy megvétóz minden szankciót. A magyar bővítési biztost mind inkább Budapest meghosszabbított karjának tekintik Brüsszelben.

A miniszterelnök érdekei tükröződnek a kommunikációban is. A Nemzetközi Sajtóintézet legutóbbi jelentése szerint az utóbbi öt évben kormányközeli magyar üzletemberek több millió eurót fektettek be főként a nyugat-balkáni sajtóba. A cél nem annyira a haszon, hanem az ideológia terjesztése. Ugyanez vonatkozik azokra az orgánumokra is, amelyek a határon túli magyarokat igyekeznek megdolgozni, valamint áll a kijelentés a Londonban működő V4NA hírügynökségre is. A dokumentum úgy értékeli, hogy a magyar modell, benne a módszeres, puha cenzúrával, valamint a kritikus hangok meggyengítésével egyre több országban talál követőkre.

Reuters

Az Európai Unió külügyi szolgálata azt javasolja a jövő hétfőn esedékes külügyminiszteri értekezletnek, hogy vegyen fontolóra szankciókat a bosznia-hercegobina Szerb Köztársaság ellen, ha az kitart szakadár tervei mellett. A németek pártolják az elképzelést, a Orbán-kormány az orosz példához hasonlóan ezúttal is azt állítja, hogy az ellenintézkedések csak rontanának a helyzeten.

A soknemzetiségű köztársaság a 90-es évek balkáni háborúi óta a legsúlyosabb válságát éli át, mert a Republika Srpska vezetői sorra kérdőjelezik meg a közös állami intézmények létjogosultságát. Legutóbb, öt napja úgy döntöttek, hogy maguk választják ki, kik legyenek bírák és ügyészek a saját tagköztársaságukban.

Erre válaszul vetették fel az EU szakértői, hogy sújtsák utazási tilalommal, valamint vagyonbefagyasztással a felelősöket. Az Egyesült Államok az év elején már lépett, amikor újabb megtorló intézkedéseket hozott Milorad Dodik elnök ellen, mondván, hogy az korrupt és fenyegeti Bosznia stabilitását, illetve területi épségét.

Yahoo/AP

Lengyelországban nagy felháborodást és tiltakozást váltott ki az érintett vajdaságban, hogy a kormány viszonozni kívánja az Orbán-kabinet gesztusát és a két ország szoros kapcsolatának bizonyítására Magyarországnak kívánja adományozni a lengyelek egyik legértékesebb középkori kincsét. Arról a kódexről van szó, amelyben egy firenzei mester még a 15. században felsorolta a corvinák jegyzékét.

Torun város elöljárósága és a helyi egyházi vezetés petícióban szólította fel a PiS törvényhozóit, hogy ne forszírozzák az ötletet. A helyi kormányzó szerint az elképzelés alkotmánysértő, meg egyébként is ki kellene hagyni a dologból a politikát. Ezzel szemben áll a javaslat, hogy a törvényhozás adjon több mint 6 millió eurót a hatalomnak és az abból vegye meg, majd ajándékozza a magyar félnek a kézzel írt kötetet.

Az előzmény az volt, hogy a magyar vezetés a lengyeleknek adományozta II. Zsigmond páncélruháját a 16. századból. A toruni közkönyvtár vezetője szerint az esetleges ellentétel értéke felbecsülhetetlen és nincs az a pénz, amivel pótolni lehet, ha kikerül az ország kulturális örökségéből.

The Times

William Hague volt brit külügyminiszter úgy látja, hogy Vlagyíimir Putyin számára most optimális az időpont az Ukrajna elleni fellépésre. A politikus, aki volt az ellenzék vezére, valamint 26 éven át képviselte a torykat a szigetország alsóházában, többször is találkozott az eltelt évtizedek során az orosz elnökkel és részben személyes tapasztalatai alapján végigvette, milyen logika vezérelheti a Kreml urát.

Célja alapvetően az, hogy helyreállítsa a régi birodalmat, és mivel a Nyugat e pillanatban ennyire gyenge, viszont megvan Kína támogatása, most kell odacsapni. Merthogy Vlagyimir Putyin történelmet akar csinálni, egyetlen népet formálni az oroszokból, ukránokból. Viszont sürgeti az idő, hiszen már 70 éves, ugyanakkor az ukránok egyre jobban rákapnak erre a nagy demokráciára. De az orosz elnök majd megmutatja azoknak a „kétbalkezes ökröknek” is, akik fokozatosan elvesztik a hatalmat Belaruszban és Kazahsztánban, hogy ki a főnök.

Az invázió három oldalról indul, de ne feledkezzünk meg az 5. hadoszlopról, az ukrán földön lévő bandákról, mert ők már a Krím elfoglalásánál is sokat segítettek. A Nyugat viszont még mindig nem érti, hogy a szervezett bűnözés az állam meghosszabbított karja lehet. De a Kreml emberei felkeresik majd az ukrán oligarchákat és visszautasíthatatlan ajánlatot tesznek nekik. Vagy a milliárdokat választják, vagy azt, hogy kicsinálják őket.

A szomszédos országot órák alatt elszigetelik, vízen, földön, levegőben. A kommunikációs zárlaton csak az jöhet át, hogy elmenekültek az ukrán vezetők, a katonák megadják magukat, a világ pedig sorsukra hagyta az országot. Az ellenálló városok nem kapnak áramot vagy élelmiszert. Majd meglátjuk, meddig tartanak ki. Az első lövést persze az ukránok fogják leadni, még akkor is, ha akkorra már halottak lesznek.

A tárgyalások még folynak, de ez csupán arra jó, hogy teljesen semlegesíteni lehessen Ukrajnát, amelyet azután fokozatosan beszippantanak az oroszok. Nyugaton nagy lesz a felháborodás, ám az oroszok jó előre kimentették a legtöbb vagyont a nyugati bankokból, viszont a hadművelettel átírják a világ térképét. Egyben a gázzal sakkban tartják Európát. A földrész egyébként is csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Gondolja bárki is, hogy az államfő véletlenül szentelt akkora figyelmet Magyarországnak és más tagoknak?

Az Egyesült Államokban nemsokára visszatér Donald Trump és újra opolitikai kavarásba kezd, megállapodásra törekszik Oroszországgal, így összeomlik a nyugati egység. Ebben segít a világhálón a sok uszító cikk, amelynek jelentős részét Oroszországban írják. A hódítás csupán az első szakasz lesz a poszt-nyugati rend megteremtésében. A szírek és az afgánok után az ukránok következnek azok sorában, akiket a fejlett világ elárult, és végképp lejáratja magát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.