2022. május 16., hétfő

HA MEGSZŰNNE A KIREKESZTÉS, A PÁCIENSEK JÓ RÉSZE ELTŰNNE A PSZICHIÁTRIAI RENDELŐKBŐL

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.05.16.


A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.

A társadalmi kirekesztés, az elutasítás, az üldöztetés a rasszizmustól az iskolai bántalmazásig komoly pszichológiai problémákhoz vezethet, és ezt újabban direkt vagy közvetett módon a mentális betegségekkel foglalkozó szakkönyvek is rögzítik. Csakhogy a gyakorló pszichológusoknak, pszichiátereknek sokszor nincs idejük arra, hogy feltárják pácienseik zavarainak valódi okát, ami így rejtve marad. Pedig ha sikerülne ha nem is felszámolni, de legalább csökkenteni az egyes személyeket, csoportokat érintő kirekesztést, biztos, hogy visszaesne azok száma, akik mentális problémákkal küzdenek, és terápiára vagy gyógyszeres kezelésre szorulnak.

„Abban a 10-30 percben, amit a rendelési idejének három órájában a pszichiáter rá tud fordítani egy betegre, gyorsan megállapítja, hogy nagyjából mi a diagnózisa, és felír valami megfelelő gyógyszert neki. De hogy milyen társadalmi tényezők befolyásolhatják az állapotát, hogy volt-e része kirekesztésben vagy elutasításban, az szóba sem kerül, mert nincs rá idő” – mondja Unoka Zsolt pszichiáter arra a kérdésre, hogy mennyire veszik itthon figyelembe a pszichiáterek a mentális problémákkal küzdők diagnózisa és kezelése során a társadalmi kirekesztést, az elutasítást, a hátrányos megkülönböztetést és az üldöztetést. Ezek egyébként szerepelnek a pszichiáterek által is használt, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO által gondozott kódrendszerben, a Betegségek nemzetközi osztályozásában (BNO, angolul ICD), ami jelenleg a 11. revíziónál tart.

„Az orvosok sem hülyék. Lehet, hogy a diagnózisba nem írjuk bele, hogy mi okozta a bajt, de azért nagyon informatív megtudni, hogy milyen szociális stresszek járulhattak hozzá egy beteg állapotához. Lehet, hogy a páciensnek nincs is semmilyen mentális zavara, csak stressz érte és durván szembesült a kirekesztéssel – mondja Unoka. – Vegyünk egy cigány embert, aki autószerelő, beadta a jelentkezését tíz helyre, nyolcból nem is válaszoltak, kettőben meg diszkréten elutasították azzal, hogy egy roma autószerelő el fogja riasztani az embereket. Ezen kiborul, eljön a rendelőbe, mert rosszul van, megvizsgálod, és mondjuk egyetlen diagnosztikai kategóriának sem felel meg rendesen, akkor viszont az elszenvedett diszkriminációt be tudod írni okként. De ha azt gondolod, hogy ez szerepet játszik egy mentális zavar elkezdődésében és már jelen van annyi tünet és annyi ideig, akkor már kimondhatsz rá egy mentális diagnózist is. Vagy már eleve volt valami hajlama, de eddig tünetmentes volt, de a stressz hatására kiújul.”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.