2022. október 3., hétfő

ÉVTIZEDES LEMARADÁSBÓL RIASZTOTT FEL MINDENKIT A HÁBORÚS REZSIPÁNIK

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.10.03.


- A rezsicsökkentés időszakában keveseket foglalkoztatott aktívan a kérdés, mennyire energiapazarló a magyar épületállomány.

- Ezen belül különösen a lakóházak elavultsága lett most fontos téma: a magyarokat sokként érte, milyen költségeket produkálnak az ingatlanjaik, ha a rezsi egy részéért piaci árat kell fizetni.

- A gázárak idővel rezsicsökkentés nélkül is visszatérnek majd egy elviselhetőbb sávba, de az előttünk álló hónapokban több millió ember fog súlyos árat fizetni azért, hogy Magyarországon sosem volt elsőrendű az épületek energiahatékony felújítása.

- Forrásokban, kapacitásokban gazdag éveket vesztegettünk el, most már soha nem látott tempóra kellene kapcsolni ahhoz, hogy a kormány elérje a korábban kitűzött céljait.

- De legalább megnőtt az emberek érdeklődése az energiahatékonysági beruházások iránt, és van rá esély, hogy a következő uniós ciklusban az állam végre uniós pénzt is juttat a területre.

Magyarország lakóházai az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát adják, ezzel a legnagyobb fogyasztónak számítanak. Amíg ehhez a mennyiségű energiához olcsón lehetett hozzájutni, ez kevésbé zavarta a lakosságot, a rezsicsökkentés részleges kivezetése óta azonban központi problémává vált, hogy sokan az utcát fűtik télen. Ez az állapot valójában eddig is elkeserítő volt a klímacélok szempontjából,

a háztartási energiafogyasztás ugyanis a teljes szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért felel.


Mégis egy háborúnak kellett kitörnie a szomszédban ahhoz, hogy a magas árakkal és a külső energiafüggőséggel együtt végre széles körben napirendre kerüljön a kérdés.

A magyar lakóingatlanok többsége saját tulajdonban van, így mondhatnánk, hogy elsődlegesen az emberek felelőssége, hogy a saját legértékesebb vagyontárgyukat karbantartsák, korszerűsítsék, erre a célra időközönként rászánják a megfelelő összeget. Ám mivel az energetikai típusú felújítás gyors esztétikai, kényelmi szintlépéssel kevésbé jár, sokkal inkább értelmezhető befektetésként, mint a lakóhelyünk gyors feljavításaként.

Egy lakásszigetelés, kazáncsere vagy napelemes beruházás tehát az állampapír-vásárlással és társaival versenyez. Mint ilyen, a lakosság pénzügyi értelemben tudatosabb, jómódúbb részénél jön csak szóba – legalábbis ha teljesen az emberek saját belátására bízzuk, belevágnak-e. A mostani helyzetben azonban már egyértelműen látszik, hogy a politikának stratégiai oka van (lett volna) rá, hogy minden lehetséges eszközzel ösztönözze a lakossági épületállomány energiahatékony megújulását...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.