2022. december 9., péntek

AZ ISKOLÁKKAL MINDEN ORSZÁGBAN VANNAK GONDOK, DE MÁS RENDSZEREK SOKKAL TÖBBET TESZNEK A MEGOLDÁSÉRT

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.12.08.


A legtöbb EU-tagország tanárhiányban szenved, de a helyreállítási terveikből igyekeznek megoldást találni a gondjaik enyhítésére, derül ki az Európai Bizottság friss oktatási jelentéséből. Magyarország viszont egyre messzebb kerül a megoldástól, így nálunk marad a tiltakozás és a tanárok kirúgása.

Nemcsak Magyarország, hanem a legtöbb uniós ország is szenved a tanárhiánytól és attól, hogy nem elég vonzó a tanári szakma. Viszont Magyarországgal ellentétben a legtöbb tagállam a Helyreállítási és Ellenállási Eszköznek (HEE) nevezett pénzügyi csomagból épp azért küzd, hogy enyhítsen ezeken a problémáin – derül ki az Európai Bizottság Az európai oktatási térség megvalósítása terén elért eredmények című novemberi jelentéséből. Ehhez képest a magyar helyreállítási tervnek még az elfogadása is lekerült a napirendről, miután kedden Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta azt a 18 milliárd eurós hitelt, amit az Európai Bizottság az ukrán állam működésére adott volna.

Így amíg a többi állam a HEE-ből a tanárok magasabb kezdő bérére, szakmai fejlesztésre (a fő irány épp a digitális készségek fejlesztése), a sokféle gyerek osztályon belüli inkluzív tanítására és a munkakörülményeik javítására költheti az uniós pénzt, nálunk marad az iskolai ülősztrájk, a polgári engedetlenség, valamint a tanárok fenyegetése és kirúgása, miközben pénz sem lesz fizetésemelésre, és vonzóbb sem lesz a pálya.

Bár a tanárok munkájának szakmai színvonala és a diákok teljesítménye között pozitív korreláció áll fenn – olvasható az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelő 2022 Magyarországról szóló jelentésében –, a legtöbb uniós országban is nehéz ezt megvalósítani, de Magyarországon különösen súlyos a pedagógushiány, ráadásul nálunk a legnagyobb a csökkenés aránya az óvodapedagógusok és az általános iskolai tanárok számában, 2020 márciusa és 2021 májusa között több mint 3500 fővel, vagyis 3 százalékkal csökkent a számuk. Ráadásul egyre idősebbek is a magyar tanárok, 2020-ban a pedagógusok 46 százaléka volt 50 éves vagy annál idősebb.

Nálunk olyan szakemberből sincs sok, aki segíteni tudná a tanárok órai munkáját; Magyarországon átlagosan 1 asszisztens jut 17 tanárra, az OECD-átlag ehhez képest az, hogy egy támogató szakember 12 tanár órai munkáját segíti. Így aztán jóval nagyobb a tanárok terhelése, mint más országokban, mivel a magyar pedagógusok magukra maradnak a sajátos nevelési igényű, a pszichológiai problémákkal és a hátrányos helyzettel küzdő gyerekekkel. Az alacsony fizetések melletti magas munkateher pedig azzal jár, hogy a tanárok elhagyják a pályát, de leginkább nem is jelentkeznek pedagógusnak. Ha viszont mégis, akkor a képzésük végén a diplomát szerzett pedagógusoknak csak kevesebb mint a fele megy el iskolába vagy óvodába dolgozni.

Az elmúlt hónapok tanártiltakozásai miatt azt már kívülről fújja mindenki, hogy milyen keveset keresnek a magyarországi tanárok: az OECD-tagsággal bíró uniós országokhoz képest nálunk a legalacsonyabb az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetéséhez képest a tanárok bére, csupán 58-66 százalékát keresik meg a tanárok attól függően, hogy milyen az iskolai végzettségük. Miközben a tanárok alulfizetettek és a fennálló tantárgyi struktúra mellett óriási a pedagógushiány, arról már sokkal kevesebb szó esik, hogy közben mennyire pazarló az oktatási rendszerünk. A hazai általános iskolák fele olyan kisiskola (49,5 százalék), ahová 150-nél is kevesebb gyerek jár, de amiben a gyermekek számától függetlenül is ugyanúgy egy teljes tanári kart kéne fenntartani. Ez pedig különösen a hátrányos helyzetű térségekben található kisiskolákat sújtja, ahol a pedagógushiány a matematika és a természettudományos tantárgyak, valamint az idegen nyelvek esetében, illetve a szakképzésben is különösen kiugró – idézi a Magyarországról szóló jelentés Varga Júlia A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kötetét.

a Klebelsberg ösztöndíjprogram, a tanárhiány problémáinak enyhítésére bevezetett kormányzati „csodafegyver” célja, hogy minél többen jelentkezzenek pedagógusnak ─ olvasható a magyar jelentésben. Aki megkapja az ösztöndíjat, annak vállalnia kell, hogy a szak elvégzése mellett legalább annyi évig dolgozik pedagógusként, ameddig az ösztöndíjat kapta. Az ösztöndíj összege 125 000, 250 000 vagy 375 000 forint/félév lehet, ez függ a tanulmányi eredménytől, illetve attól, hogy milyen szakon tanul, és melyik régióban fog utána tanítani. 2018 óta 1292 fiatal diplomás állt így alkalmazásba, és 2022-ben kiterjesztették a programot az egyházak és az alapítványi egyetemek által fenntartott iskolákra is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.