2023. január 21., szombat

MÉSZÁROS LŐRINCÉK MECCSET NÉZTEK MARBELLÁN, POLT SZERINT NINCS „TÓNI-ÜGY”

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.01.20.


444: Mészáros Lőrinc meccsnézős kirándulást szervezett a sleppjének Marbellába

Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül érdekli. A szakmai érdeklődésnek nem szabhat gátat az az akadály az sem, hogy a felcsúti alakulat nem itthon gyűjti az erőt az NB I tavaszi idényére, hanem Spanyolországban edzőtáborozik. A vasárnapi meccsért így több mint 2 600 kilométert kellett utaznia Mészáros Lőrincnek, a dél-spanyolországi Marbellában edzőtáborozó Puskás Akadémia elnökének és kíséretének.

Direkt36: Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, de most egy hivatalos adatbázis leleplezte őket

Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal. Kiderült például, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.

Hvg.hu: Polt szerint a „Tóni-gate”-ügyben „bűncselekmény megalapozott gyanúja nem volt megállapítható”

Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.

G7: Kitömte a Fidesz a magyar vállalatokat állami támogatással, az európai átlag kétszeresét költik cégek támogatására

Évtizedek óta Magyarország költi az egyik legtöbbet a vállalatok állami támogatására Európában: 2010 és 2019 között a GDP 1,7 százalékát fordították a magyar kormányok vállalatok állami támogatására. Az európai átlag még egy százalék sincs. A magyar aránynál csak két kisebb állam ért el magasabb arányt: az 1,9 millió lakosú Lettország (2,1 százalék), illetve a félmilliós Málta (1,6 százalék). Óriási összegről van szó: az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország 2019-ben 794 milliárdot költött vállalatok közvetlen támogatására.

24.hu: Nálunk a területi egyenlőtlenségek mérséklése helyett a korrupciónak ágyaztak meg az uniós források

Amióta megkezdődött a magyar kormány és az unió harca a hazánknak járó EU-s forrásokról, a központi kérdés az, hogy hogyan tudjuk lehívni a pénzeket. Arról kevesebb szó esett, hogy ezek miként hasznosulnak. A TÁRKI gondozásában megjelent friss tanulmány segít a tisztánlátásban. Hazánk EU-s csatlakozása óta 2020-ig évente átlagosan a GDP 1,39 százalékára rúgó kohéziós támogatás érkezett hazánkba, amivel dobogós helyet foglalunk el a 2004 óta csatlakozott tagállamok sorában. A Marshall-segélyhez mérhető fejlesztési forrás ellenére mégsem sikerült a magyar gazdaságnak egyről a kettőre jutnia.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.