2023. március 28., kedd

„NEM ÉRDEKELTE ŐKET EGYIK ESETBEN SEM, HOGY MI FOG TÖRTÉNNI AZOKKAL AZ EMBEREKKEL, AKIKET VONATRA RAKNAK”

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2023.03.28.


Magyarországon nem kellő mértékben ismert, hogy már az 1920-as, de leginkább a 30-as és 40-es években nemcsak a zsidókról, hanem a magyarországi németekről is ellenségképeket gyártottak etnikai és gazdasági alapon. Erről Ungváry Krisztián beszélt az Egy történelem, sok magyarázat előadás-sorozata 6., Zsidó- és németellenesség Magyarországon című részében.

Ungváry be is mutatott egy illusztrációt az általa kétfrontos harcnak nevezett hangulatról:photo_camera Fotó: Ungváry Krisztián Zsidó- és németellenesség Magyarországon előadásából...

A kép jobboldala az antiszemita rajzzal különösebb magyarázatra nem szorul. A bal oldalon viszont Dénes Zoltán Mentsük meg a Dunántúlt című könyvének borítója látható, amin a ruházat alapján egyértelműen beazonosítható úgynevezett svábparaszt tornyosul. (Ungváry ezen a ponton jegyezte meg, hogy a sváb kifejezés a magyarországi németek gyűjtőfogalmává vált, annak ellenére, hogy a magyarországi németeknek egyébként jelentős része nem Baden-Württembergből érkezett.)

A piros foltok lennénk a terjeszkedő svábok, akikkel szemben próbál meg védelmet szerezni a fenyegetett magyar paraszti házaspár.

Ungváry szerint a kétfrontos harcot alapvetően Szabó Dezső indította el Az Elsodort falu című kötetével. Ebben először írja le irodalmi jelleggel Szabó azt, hogy - ahogy a történész fogalmazott - a magyar szociális és társadalmi problémák alapvetően azért vannak, mert a gyanútlan vagy adott esetben rest és renyhe magyar vezetők, a középosztály és a nemesek, hagyják, hogy a falvakban a svábok, a városokban pedig a zsidók szívják el az igaz magyarság elől az életteret. Szabó a sváb és a zsidó veszélyt egyenrangúnak tüntette fel.

A múltkori előadásához hasonlóan Ungváry bemutatta azt a statisztikát, amit Kovács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke készített a harmincas években. Ez alapján megállapított egy teljesen nyilvánvaló és a magyar társadalomban közismert tényt, hogy a magyar középosztály, illetve az értelmiség jelentős részben asszimilánsokból áll. Olyannyira, hogy az úgynevezett törzsökösök, akik már 1526 előtt is itt éltek, minden csoportban kisebbségben vannak. Ez a vélelmezett kisebbségi lét a népi írók jelentős részére is egy delejes hatást gyakorolt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.