A NYUGDÍJASOK ELVÁRNÁK, HOGY A NYUGDÍJÁBÓL MINDENKI MEG TUDJON ÉLNI

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.10.

Az Országos Nyugdíjas Parlament idén is elkészítette javaslatát, hogy milyen változásokat szeretnének a nyugdíjasok. Elnökükkel, Karácsony Mihállyal azt beszéltük át, mivel indokolják a nyugdíj összegét érintő általuk szorgalmazott változtatásokat. Másképp számolnák a nyugdíjakat, más alapon szeretnének nyugdíjemelést, és feltétlenül elvárnák, hogy a legkisebb nyugdíj is elég legyen egy szűkös megélhetésre.

Novemberben volt az Országház épületében az Országos Nyugdíjas Parlament VI. ülése, ahol a megyei nyugdíjas parlamenteken és az Országos Nyugdíjas Parlamenteken (ONYP) elhangzottak alapján határozatban foglalták össze, mit javasolnak a nyugdíjasok többek között azért, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható és méltányos legyen.

Az ONYP elnökével, Karácsony Mihállyal beszéltük át azokat a javaslatokat, amelyek valamilyen formában kötődnek a nyugdíj összegéhez. Íme, mit szeretnének elérni a nyugdíjasok, és mivel indokolják kéréseiket.

- A közfinanszírozott állami nyugdíjkiadás (a továbbiakban nyugdíj) minden évben érje el az adott év GDP-jének 12–13 százalékát.

Arra hivatkozva kérik ezt, hogy az EU 27-eknél átlagban a GDP 13,6 százaléka a nyugdíjkiadás, és például a mintának tekintett Ausztriában 15,4 százalék jut a bruttó hazai termékből nyugdíjcélú kiadásra. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a GDP 11,3 százaléka, míg 2022-ben már csak 8 százaléka jutott nyugdíjra, ezen belül korbetöltött öregségi nyugdíjra mindössze 7 százalékot költöttek.

- A nyugdíjra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra az egy ellátottra jutó átlagos összeg érje el az adott év nettó átlagkereset 65–70 százalékát.

A KSH adatai szerint míg 2008-ban a nettó átlagkereset 69,1 százalékát fizették ki átlagban nyugdíjra és járandóságra, addig 2022-ben már csak 54,5 százalékát.

- A közfinanszírozott állami nyugdíjrendszer számára megállapított összegből csak az öregségi nyugdíjra, és a hátramaradottaknak fizessenek.

- Ne lehessen a legalacsonyabb saját jogú öregségi teljes nyugdíj összege kisebb, mint amennyi a tárgyévi öregségi nyugdíj átlagösszegének 60 százaléka.

2023. januárban a KSH adatai szerint 208 168 forint volt az átlagnyugdíj, aminek 60 százaléka 125 ezer forint/hó. Ez lehetne az alapnyugdíj, vagy másképp fogalmazva a legkisebb nyugdíj. Ezt a kérést több oldalról is alátámasztották. Az egyik, hogy a minimálbérnél is az az irányelv (és a cél), hogy érje el legalább az átlagkereset 60 százalékát. A nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) is ezt tekinti alapelvnek.

A másik, hogy a KSH adataiban 2023-ra például a kétszemélyes 65 év feletti háztartásokra fejenként 117,3 ezer forintot írnak a nagyon szűkös megélhetésre – ez is indokolja, hogy ennél kisebb nyugdíj ne legyen. (Egy személyes, 65 év feletti háztartásra ennél magasabb a szűkös megélhetés minimuma, havi 153 600 forint.) De Karácsony Mihály szerint ha Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban tett népjóléti bizottsági kijelentésére gondolunk, miszerint amennyiben valaki 40 évet ledolgozott Magyarországon, mindig minimálbéren, akkor annak a nyugdíja ma 121 ezer forint, akkor valahol az is azt jelenti, hogy ennél kevesebb nyugdíj nem indokolt...

ITT OLVASHATÓ