2023. október 24., kedd

TEMPÓSAN BŐVÜLNEK A NER VAGYONLERAKÓI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.10.20.


Számításaink szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magyarországi magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP 4 százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.


A nagyságrendet az is jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a részvények teljes hazai állománya 8,7 ezer milliárd forint volt, míg – a magántőkealapokat is magába foglaló – befektetési jegyeké 12,7 ezer milliárd forint.

Az MNB felügyeleti szervként gyűjti be az alapok kezelőitől, hogy mekkora összegű vagyon van ezekben – már csak a pénzügyi rendszerben betöltött nagyságrendjük miatt is szükséges ez. A jegybanki statisztikák szerint elképesztő gyorsan nőtt a vagyon: 2020 végén még csak 179 milliárd forinttal rendelkeztek a magántőkealapok, 2021 végén 1134 milliárd forint felett diszponáltak, míg 2022. december 31-ére már 1551 milliárd forintos vagyonuk lett. Ez az MNB adatai szerint a befektetési alapok vagyonának hetede.

Ahogy a cikk első mondatából kiderült, a mi számításunk ennél jóval többet mutat: az alapokban tartott vagyon összege a mérlegeik szerint 2022. december 31-én 2387 milliárd forintot tett ki abban a 92 alapban, ahol a beszámoló fellelhető volt. 48 alap esetében nem tartották be a beszámolási elvárásokat, ezekben becslésünk szerint legalább 277 milliárd lehetett. Ebből jött ki, hogy összesen 2664 milliárd forint lehet a magántőkealapok vagyona – 70 százalékkal magasabb, mint amit az MNB lát.

Az eltérésnek több oka is lehet, ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Lehetséges, hogy csak az alapkezelők egy része szolgáltat adatot, illetve csak az alapok egy részéről. A bizonytalanságot – és a többféle megközelítés szükségességét – mutatja a 2020-tól alkalmazott új módszertan* hatása, akkor ugyanis negyedére esett a kimutatott magántőkalap-vagyon értéke, mivel több vagyonkezelő kikerült a statisztikából.

Felmerülhet az is, hogy a kezelésre átadott állami vagyon nem része az elszámolásnak. Márpedig itt is százmilliárdokról van szó, hiszen ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) tisztázatlan feltételek mellett 250 milliárd forint jutott Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. (A két vállalkozó kapcsolatáról az utóbbi hónapokban többször is írtunk, ezek a cikkek itt és itt érhetők el.)

Magántőkealapok és a NER


Adatgyűjtésünk során 138 magántőkealapot leltünk fel, amelyek közül 92-nél tudtuk az alapkezelők vagy más jelentések alapján kigyűjteni, hogy mekkora volt az alapban kezelt vagyon értéke 2022. december 31-én. Ezeknél biztosan tudható, hogy a vagyon értéke 2387 milliárd forint volt.

48 alap esetében nem volt erről elérhető forrás, ezek esetében becsülnünk kellett. Mivel az alapokat kezelő vállalatok árbevétele ismert, lehet tudni, hogy mennyi alapkezelői díjat kaptak. A piacon ez a kezelt vagyon 0,1-0,4 százalék szokott lenni, mi konzervatív módon 0,4 százalékot vettünk figyelembe, ami alapján 278 milliárd forintra becsülhető a kezelt alap értéke – ha olcsóbban végzik a kezelők a munkát, ennek a többszöröse is lehet. Ahol pedig 2023-ban indult az alap, ott minimális, 200 millió forintot vettünk figyelembe – ez alatt nincs értelme magántőkealapot létrehozni.

Az összes alap 84 százaléka szorosan a kormányközeli vállalkozói világhoz, a NER-hez köthető, míg 

a kezelt magántőkalapok mérleg szerinti nettó eszközértékének 95 százaléka a NER-eseké.

Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a jogi konstrukció megteremtésének fő motivációja a NER-vagyonok átláthatóságának csökkentése lehetett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.