Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2023.10.22.
- Önzővé, magányossá és beteggé tesz bennünket a kapitalista szellem.
- Az áldozati szerep felmentést ad a felelősség terhe alól.
- Traumáinkat hajlamosak vagyunk másokon megtorolni.
- Fiatal zsidóként cionista volt, ma úgy látja: a palesztinok több évtizednyi elnyomása hozzájárult a féktelen erőszak elszabadulásához.
444: Világhírű orvosnak és írónak számított már 2020-ban is, amikor a koronavírus idején először interjúztunk, az elmúlt években aztán valóságos világsztár lett. Folyamatosan tart előadásokat Európában és Amerikában, a leghíresebb podcasterek állnak sorba az ügynökénél; nemrég Harry herceggel interjúzott, a napokban pedig Novak Djokovic és alapítványának vendége volt Belgrádban. Hogy éli meg ezt személyesen?
MG: Hiszek mindabban, amivel az elmúlt évtizedekben foglalkoztam, és amiről az előadásaim során beszélni szoktam. Abban is hiszek, hogy fontos az embereknek, amiről beszélek. Ilyen értelemben nem lep meg a siker, sem a népszerűség, és egyfajta önbizalmat is kölcsönöz a szereplésekhez. Személyesen valóban kicsit hihetetlen és furcsa. A munkásságom, azt gondolom, megérdemli ezt a figyelmet, ettől még számomra szokatlan.
444: Egy sor különböző, bár szorosan összefüggő, társadalmi jelenségről publikált, többek közt a figyelemzavarról, a függőségek pszichológiájáról, a pszichoszomatikus betegségekről; de a nyilvánosságban leginkább a kisgyermekkori traumák érzelmi fejlődésre gyakorolt hatásának kutatójaként lett ismert. Mi az oka annak, hogy az önismereti folyamatok az elmúlt nyolc-tíz évben ennyire elkezdték foglalkoztatni az embereket?
MG: A világ változik, az emberek egyre nagyobb és számosabb stresszhatásoknak vannak kitéve. Ez nem járvány, nem valami genetikus úton terjedő betegség. A modern globalista-kapitalista rendszer hatásai és mellékhatásai egyre nagyobb súllyal nehezednek rá az emberekre.
Jó, hogy felhoztad az figyelemzavart, mert eszembe jutott egy szemléletes példa. Az első könyvem, az ADHD-ról szóló Scattered Minds (Szétszórt Elmék) 1999-ben jelent meg. Akkoriban egy magyar kiadóhoz is eljutott a kézirat, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy hát erre itt nincs szükség. Mosolyogtam magamban, meglátjuk, pár év múlva is így gondolják-e.
A Scattered Minds idén – 24 év után – ismét bestseller lett Amerikában, és Magyarországon is már sok tízezer példányban kelt el. Amiben nincs semmi meglepő, és nem azért mondom ezt, mert micsoda csodálatos könyv ez – bár tényleg nem rossz...
444: Világhírű orvosnak és írónak számított már 2020-ban is, amikor a koronavírus idején először interjúztunk, az elmúlt években aztán valóságos világsztár lett. Folyamatosan tart előadásokat Európában és Amerikában, a leghíresebb podcasterek állnak sorba az ügynökénél; nemrég Harry herceggel interjúzott, a napokban pedig Novak Djokovic és alapítványának vendége volt Belgrádban. Hogy éli meg ezt személyesen?
MG: Hiszek mindabban, amivel az elmúlt évtizedekben foglalkoztam, és amiről az előadásaim során beszélni szoktam. Abban is hiszek, hogy fontos az embereknek, amiről beszélek. Ilyen értelemben nem lep meg a siker, sem a népszerűség, és egyfajta önbizalmat is kölcsönöz a szereplésekhez. Személyesen valóban kicsit hihetetlen és furcsa. A munkásságom, azt gondolom, megérdemli ezt a figyelmet, ettől még számomra szokatlan.
444: Egy sor különböző, bár szorosan összefüggő, társadalmi jelenségről publikált, többek közt a figyelemzavarról, a függőségek pszichológiájáról, a pszichoszomatikus betegségekről; de a nyilvánosságban leginkább a kisgyermekkori traumák érzelmi fejlődésre gyakorolt hatásának kutatójaként lett ismert. Mi az oka annak, hogy az önismereti folyamatok az elmúlt nyolc-tíz évben ennyire elkezdték foglalkoztatni az embereket?
MG: A világ változik, az emberek egyre nagyobb és számosabb stresszhatásoknak vannak kitéve. Ez nem járvány, nem valami genetikus úton terjedő betegség. A modern globalista-kapitalista rendszer hatásai és mellékhatásai egyre nagyobb súllyal nehezednek rá az emberekre.
Jó, hogy felhoztad az figyelemzavart, mert eszembe jutott egy szemléletes példa. Az első könyvem, az ADHD-ról szóló Scattered Minds (Szétszórt Elmék) 1999-ben jelent meg. Akkoriban egy magyar kiadóhoz is eljutott a kézirat, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy hát erre itt nincs szükség. Mosolyogtam magamban, meglátjuk, pár év múlva is így gondolják-e.
A Scattered Minds idén – 24 év után – ismét bestseller lett Amerikában, és Magyarországon is már sok tízezer példányban kelt el. Amiben nincs semmi meglepő, és nem azért mondom ezt, mert micsoda csodálatos könyv ez – bár tényleg nem rossz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.