2024. március 17., vasárnap

FÉLELEM A KÜLÜGYBEN; BUDAPESTEN STRÓMAN, LONDONBAN MŰGYŰJTŐ; NEMVÁLTÓ ÓVODÁSOK FORRADALMA - A SZABAD EURÓPA E HETI CIKKVÁLOGATÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, MAGYARORSZÁG
2024.03.17.


Bennfentesek szerint a külügyben a félelem légköre uralkodik, hatalmas a fluktuáció. Száraz Istvánt Londonban nem strómanként, hanem műgyűjtőként ismerik. Politológus: „Nem igaz, hogy ha nem ez a kormány lenne hatalmon, akkor kitörne a nemváltó óvodások forradalma.”  
A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Bennfentesek szerint a külügyben a „félelem légköre uralkodik”, hatalmas a fluktuáció

A köztisztviselők kormánytisztviselővé válásával gyakorlatilag minden munkajogi védelmük megszűnt a kormányzati apparátusban dolgozóknak. Az elmúlt években ez fokozódó fluktuációt, leépülést hozott több minisztériumban is. Van, ahol változatos módokon alázzák meg a dolgozókat.

Száraz Istvánt Londonban nem strómanként, hanem műgyűjtőként ismerik


Száraz István itthon arról ismert, hogy tagja Matolcsy Ádám baráti körének, amely a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai körüli ügyletekből gazdagodott meg. Párizsban és Londonban viszont egészen másképp bukkant fel a férfi és párja: fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként – derítette ki a Szabad Európa. A NER-elit egyik kedvenc éttermében, a budapesti Felixben pedig Száraz párja rendez kiállításokat.

Kováts Eszter: „Nem igaz, hogy ha nem ez a kormány lenne hatalmon, kitörne a nemváltó óvodások forradalma”

Először 2017-ben kezdett el teljes erőből genderezni a kormány – mondta Kováts Eszter politológus a Szabad Európának. A szakember szerint erre akkor két apropója is volt a Fidesz–KDNP-nek: az egyik az isztambuli egyezmény ratifikációja, amelyet végül azért nem írt alá a kormány, mert a genderideológia trójai falovának tekintették, a másik pedig az, hogy abban az évben indultak el a hazai egyetemeken a gender szakok.

Amerikai nagykövet: Nem várunk a magyar kormányra, az Egyesült Államok cselekedni fog

Azt, hogy ez a cselekvés pontosan mit is jelent, a diplomata nem árulta el. A magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulójának alkalmából David Pressman azt mondta: a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, ugyanis csak a tettekből ért. Komoly problémának nevezte a demokrácia leépítését, a korrupciót és az Oroszországgal való szoros barátság jelentette biztonsági kockázatot.

Megúszhatja K. Endre az újabb akcióját; úgy tűnik, nem bűncselekmény, amit most tett


K. Endre öngólt rúgott a felvétellel a bicskei áldozatok ügyvédje szerint, de ez nem bűncselekmény. Az elnöki kegyelemmel szabaduló volt bicskei igazgatóhelyettes újra elkövette azt, amiért elítélték, de a körülmények miatt nem áll meg a bűncselekmény. Közben friss sajtóértesülések szerint Balog Zoltán református püspök csaknem száz ember előtt beszélt arról, hogy K. Endre személyesen kereste őt fel a feleségével, ezután fordult Novák Katalinhoz a kegyelmi ügyben.

Volt állami gondozott: „Akkoriban azt mondták, ritka a fehér gyerek, kapkodtak is utánunk”

Egykori otthonos és nevelős gyerekek – ahogy ők mondják: zacisok – beszámolói a hatvanas évektől a rendszerváltásig. Személyes történeteiken keresztül arról is mesélnek, mi az, ami miatt régen jobban működött a gyermekvédelmi rendszer.

Az Európai Parlament perre megy a magyar kifizetések miatt

Az EP elnökének friss döntése nyomán a képviselő-testület március 25-ig pert kezdeményez az Európai Bíróságon, megkérdőjelezve az Európai Bizottság azon határozatának jogszerűségét, amellyel tavaly decemberben feloldotta több mint tízmilliárd euró magyar kohéziós politikai forrás zárolását.

Legfrissebb podcastunkban körbejárjuk, mekkora az esélye és kockázata egy ilyen eljárásnak, állandó brüsszeli tudósítónk pedig úgy vélekedett, hogy a per erős politikai üzenet, de nem Orbán Viktornak.

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy az EP – mintegy keretbe foglalva az elmúlt öt évet – a jelenlegi ciklus végéhez közeledve előbb plenáris vitát tervez, majd a hónap végi legutolsó ülésén állásfoglalást készül elfogadni Magyarországról.

Lakner Zoltán: „A régi és az új államfő sem mond igazat”

Van egy összekötő kapocs a régi és az új köztársasági elnök között, mégpedig az, hogy nem mondanak igazat – mondja Lakner Zoltán politológus Elemző című podcastunkban. Sulyok Tamás saját náci múltú apja példáján keresztül abban segíthetné az egész társadalmat, hogy egyszer az életben túl tudjunk már lendülni ezeken a történelmi traumákon. Beszéltünk még a kegyelmi ügy hatásáról, a március 15-i nagygyűlésekről és az Orbán–Trump-találkozóról is.

Sáfrány Réka: Nagyon nem jó irány, hogy női politikusokat terrorizáljanak

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jelenlegi és az Európai Női Lobbi korábbi elnöke szerint egy női politikus bukását egy ennyire patriarchális rendszerben társadalmi nemi tényezők árnyalják, miközben Novák Katalin nem egy velejéig romlott nőnek kegyelmezett meg, az áldozatok sem a nők alantas visszaéléseinek voltak kiszolgáltatva, és a döntésben számos nagy hatalmú férfinak befolyásos szerepe volt.

Mi lehet a titka Balásy Gyula közpénzszázmilliárdokból kitömött cégcsoportjának?

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan vállalatcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja. Mi állhat e példátlan sikernek a hátterében, és milyen tételeket számláznak ki Balásy Gyuláék az állami megrendelőknek, amelyek, ha szeretnének, sem dolgoztathatnak mással? Ennek járt után Keller-Alánt Ákos és Kósa András, akik most podcastunk vendégei voltak.

Véget ért a lassulás, mostantól négyszázalékos marad az infláció

Úgy tűnik, februárra számolta el a KSH a kormányzati adóemelésből fakadó negyvenforintos benzinár-emelkedést. Csak emiatt 0,4 százalékkal nőtt az infláció havi alapon. A szakértők szerint véget ért az áremelkedések lassulása, és idén be kell rendezkedni arra, hogy három–négy százalék között marad az infláció.

Kinek kellenek, és kinek nem az ellenzéki pártok?

A főváros mára legnépszerűbb ellenzéki pártját, a Kutyapártot most hétvégén megrázó földrengés az ellenzéki pártközi egyeztetések miatt tört ki az ettől való távolmaradást identikus kérdésként megélő tagság körében. A közelmúltbeli influenszertüntetés sikere is azt mutatta, hogy nem csak a Kutyapárt szimpatizánsainak nagy része szeretne távol maradni a Fidesz-rendszerbe szerintük beilleszkedő ellenzéktől. Mit mutat a választási készülődés a pártok szerepének, jelentőségének megváltozásáról?

Játszd újra, Ursula! – dübörög az európai választási kampány

Előző héten megérkezett a nagy európai „szupermarketbe” az Európai Bizottság elnökének legfrissebb verziója: Ursula von der Leyen 2.0. Az európai uniós vezetők által öt éve pótmegoldásként a cilinderből elővarázsolt, Németország határain kívül kevéssé ismert politikust az Európai Néppárt EP-választásokra bemelegítő bukaresti kongresszusán a szavazati jogukkal élő küldöttek négyötöde (kereken négyszáz fő) támogatta, közel egyötödük viszont nem.

Recski sárlavina: kilenc hónap alatt egy család lakásügyét sikerült megoldani a huszonkettőből

Lassan halad a segítségnyújtás, de nem igaz, hogy nem történik semmi – mondja a tavaly júniusban sárlavinával érintett Recsk polgármestere. A kormány által bejelentett ötszázmillió nincs, helyette az MR Lakásalap próbál segíteni máshol lakhatást biztosítani a károsult családoknak, de nem mindenki tud vagy akar élni a lehetőséggel.

Románia nyert: elvesztette a kártérítési pert a verespataki aranybányát nyitni készülő cég

Az elmúlt hetekben több közleményt is kiadott a román kormány az ország költségvetésére is hatással bíró kártérítési per miatt. Február 8-ra várták ugyanis a Világbank égisze alatt működő, washingtoni székhelyű választottbíróság döntését a meghiúsult verespataki bányaberuházás ügyében. A befektető brit–kanadai cég beperelte a román államot. A bánya nyitását korábban környezetvédők, helyiek, civil szervezetek és több romániai egyház tiltakozása nyomán állították le, mert szerintük történelmi épületek és környezetvédelmi területek hatalmas pusztulását okozta volna a beruházás.

A Kúria szerint is nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei


Két hét múlva kiderül, hogy mennyit szakítanak Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a magyar autópályák és gyorsforgalmi utak üzemeltetésén. Hiába érhető most is el egy kormányzati honlapon az autópálya-koncessziós szerződés, mivel a mellékleteket nem töltötték fel. Pedig ezekben volt a lényeg elrejtve, hogy mekkora bevétel származhat a 35 évre kötött üzletből.

Mire lesz jó az EU új csodafegyvere a magyar médiakörnyezetben?

Az EP jóváhagyása után hamarosan megszületik az első európai uniós jogszabály, amely rendeletben kötelezi a tagállamokat a sajtó szabadságának és pluralizmusának védelmére, valamint az újságírók függetlenségének tiszteletben tartására. Kérdéses, hogy a rendelet mennyire éri el a céljait a magyar médiakörnyezetben.

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.