Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.01.31.
- Egy tavaly tavasz óta tartó összehangolt művelet része az a tömeges iskolai bombariadó-
sorozat, aminek a hulláma januárban Magyarországot is elérte.
- A tavalyi és idei célpontok többsége NATO-tagállam, egy-egy kipécézett ország többször is célponttá válhat.
- A művelet célja a pánikkeltésen és a zavarkeltésen túl az adott ország államigazgatási rendszerének tesztelése lehet.
- Az iszlamista fenyegetés csak fedősztori.
- Állami szereplő állhat a háttérben és hibrid hadviselés zajlik.
- A műveletekben orosz és ukrán nyomok is kimutathatók, de erős indítékai csak Moszkvának vannak.
Január 23-a emlékezetes dátum lesz Magyarországon. Nem történt tömegszerencsétlenség, sem természeti katasztrófa, sem egy egész országot megrázó erőszakos bűncselekmény, mégis sokak életét felforgatta, hogy iskolákból országszerte evakuáltak diákokat egy tömeges bombariadó miatt. A rendőrség adatai szerint egy nap alatt 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt, közvetve pedig sok ezer ember napját írhatta át a bombariadó.
Az iskolák kiürítése és átkutatása után meg kellett oldani a diákok elhelyezését. Állami, önkormányzati intézmények vállaltak pluszfeladatokat, szülők rohantak el a munkahelyükről, és így pótolni kellett a kiesett munkaerőt is. De egyetlen iskolában sem találtak bombát, a fenyegetés vaklárma volt.
A politikai szereplők a maguk érdekeinek megfelelően kommentálták az eseményeket. Egyes ellenzékiek az államot és a kormányt ekézték, míg a kormánypárti sajtó elsősorban a migráció és az iszlamista fenyegetés narratíváját erősítette, hogy így érzékeltesse, milyen veszélyek leselkednek Európára...
Január 23-a emlékezetes dátum lesz Magyarországon. Nem történt tömegszerencsétlenség, sem természeti katasztrófa, sem egy egész országot megrázó erőszakos bűncselekmény, mégis sokak életét felforgatta, hogy iskolákból országszerte evakuáltak diákokat egy tömeges bombariadó miatt. A rendőrség adatai szerint egy nap alatt 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt, közvetve pedig sok ezer ember napját írhatta át a bombariadó.
Az iskolák kiürítése és átkutatása után meg kellett oldani a diákok elhelyezését. Állami, önkormányzati intézmények vállaltak pluszfeladatokat, szülők rohantak el a munkahelyükről, és így pótolni kellett a kiesett munkaerőt is. De egyetlen iskolában sem találtak bombát, a fenyegetés vaklárma volt.
A politikai szereplők a maguk érdekeinek megfelelően kommentálták az eseményeket. Egyes ellenzékiek az államot és a kormányt ekézték, míg a kormánypárti sajtó elsősorban a migráció és az iszlamista fenyegetés narratíváját erősítette, hogy így érzékeltesse, milyen veszélyek leselkednek Európára...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.