Szerző: BÓDIS ANDRÁS. MAGYARI PÉTER
2025.01.29.
Hogyan is indult idehaza a nagy szuverenitásháború? Tizenöt esztendővel jártunk a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása előtt. A Fidesz 2010 környékén – még ellenzékben, majd kormányon is – részben a francia vállalatokon igyekezett példát statuálni. Az első kétharmados parlamenti diadal előtt a 2009-es pécsi polgármesterválasztás volt az utolsó időközi erőpróba; Páva Zsolt fölényesen győzött, majd hivatalba lépése után a városvezetés őrzővédőkkel foglalta el a francia Suez Environnement résztulajdonában álló pécsi vízművet. A vád szerint a külföldi menedzsment őrült pénzeket talicskázott ki a magyar vállalatból, ehhez képest a bíróság végül az önkormányzatot marasztalta el birtokháborításért. Végül 2013-ban Pécs jelképes egy euróért vásárolta vissza a Suez-tulajdonrészt és kompenzálta a franciákat. Az ehhez szükséges hárommilliárd forintot pedig az állam biztosította a városnak.
A korabeli sajtóban a Suez mellett a másik francia közműves gigavállalat, a Veolia is górcső alá került, ám utóbbit végül megszerette a hatalom. Meg kicsit az előbbit is: 2022-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már egy Suez-projektet népszerűsített Oroszlányban – igaz, akkorra a Veolia felvásárolta a Suez több üzletágát. Mint látni fogjuk, a Fidesz–Veolia-kibékülésnek sokkal egyértelműbb jelei is vannak. Habony Árpád üzleti köre például teljesen összeépült a Veolia-csoport itteni víziközműves és erőművi érdekeltségeivel, utóbbi pedig azt jelenti, hogy együtt nyernek nagyot a magyar rezsicsökkentésen. A szuverenitásharc még jelentősebb „eredménye”, hogy – miként a Válasz Online megírta – Habonyék megjelentek az orbáni Magyarország mostani csúcsprojektje, az arab fejlesztőnek kiszervezett Grand Budapest (értsd: Rákos-Dubaj) körül is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.