ORBÁN VIKTOR ÉS AZ ABLAK-ZSIRÁF – SZÁGULDÁS A BEHOZHATATLAN AI-LEMARADÁS KORÁBA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HUSZÁR FERENC
2025.06.21.

Félő, hogy behozhatatlanul a vesztesek között találja magát Magyarország mesterségesintelligencia-fronton, hiszen nálunk „a 7-10 éves gyerekek tudásvágyának kielégítésére 2025-ben ugyanúgy az Ablak-Zsiráf szolgál, mint a vezetékes telefon bevezetése előtt” – írja lapunknak küldött elemzésében Huszár Ferenc. A Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató egy májusi szimpóziumon elhangzottakkal vitatkozva fejti ki, hol tartunk most, de lehetséges kitörési pontot is mutat. Ahhoz persze többek között az kellene, hogy a világ vezető kutatóinak ne az autokrata Orbán Viktor jusson először eszébe Magyarország nevének hallatán.

„Arról, hogy hogy kell nyerni a mesterséges intelligenciában, a tankönyvet még csak most írják. Néhány ország már a huszonhatodik fejezetet írja, mások még csak a második oldalnál járnak” – mondta beszédében egy Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiájáért felelős vezető egy májusban megrendezett AI-szimpóziumon. Az nem hangzott el a beszédben, hogy Magyarország hol tart ebben a tankönyvben, de a bevezető előadások alapvetően optimista hangnemet ütöttek meg.

Bár az elhangzott beszédek legalábbis címszavak szintjén fején találták a szöget a technológia transzformatív jellegét illetően, kevésbé voltak meggyőzőek számomra a Magyarország ütőképességét, felkészültségét, és a magyarországi kutatóhálózat ebben játszott szerepét hirdető részek.

A szimpózium egyik kitűzött célja volt, hogy nemzetközi szinten karriert építő kutatókat csábítson a most ismét frissen modellt váltó HUN-REN hálózat berkeibe. Nem sokan állunk sorba. Elég, ha ránézünk Európa akadémiai szabadság-index (AFI) szerint színkódolt térképére, hogy kiderüljön, miért. Magyarország a tudományos élet függetlenségét mérő 0-tól 1-ig terjedő skálán 0,3-as értékelést kapott, egy ligába jutva Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Oroszországgal és Törökországgal. Az EU-ban nemhogy sereghajtó Magyarország, de minden egyes EU-s ország, beleértve a balkáni országokat és Romániát is, legalább kétszer akkora, 0,6 feletti pontszámot kapott. Lehet természetesen vitatni, hogy a berlini intézet módszertana elfogult-e, objektív-e, a valóságot tükrözi-e. Szerencsére le lehet tölteni az adatokat, reprodukálni a módszertant, és lehet ezt az esetleges elfogultságot kutatni. Egy Magyarországon ma ezt tanulmányozó kutató vajon mivel tesz jobbat a karrierjének: ha kutatása közelebb visz az igazsághoz, vagy ha a konklúziója erősíti az elvárt narratívát? Vagy esetleg, ha inkább csak olyan kérdéseket tesz fel, amivel radar alatt marad? Ez a fajta öncenzúra-kényszer teljesen lehetetlenné teszi a például az AI társadalmi hatásainak objektív kutatását is...

ITT OLVASHATÓ