„ÁLLÍTSUK MEG SZLOVÁKIÁT AZ ORBÁNI ÚTON!” – TARR ZOLTÁN A STRASBOURGI BENEŠ-VITÁRÓL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.02.13.

Immár nem pusztán szlovák–magyar téma a Beneš-dekrétumok ügye: szerdán az Európai Parlamentben a szlovákiai jogállamiságról szóló vitában mások mellett az Európai Néppárt német és lengyel képviselői is kifogásolták az 1945-ös kollektív bűnösség alapján máig zajló vagyonelkobzásokat, illetve dekrétumok bírálatát kriminalizáló tavaly decemberi pozsonyi törvénymódosítást. Tarr Zoltán, a Tisza európai parlamenti delegációjának vezetője sikernek tartja pártcsaládja, illetve a többi Európa-párti frakció mozgósítását. Szerinte nem cél, hogy Szlovákiát megfosszák uniós forrásaitól, mert annak a felvidéki magyarok is kárát látnák. Az Európai Parlament azonban nyomást helyezhet az Európai Bizottságra, hogy lépjen fel Robert Fico kormánya ellen.

A Válasz Online évek óta figyelemmel kíséri a második világháború után a csehszlovákiai magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumok ügyét. A magyarországi sajtóban az elsők között hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a jogfosztó szabályozást máig alkalmazzák: 2022-ben Fiala-Butora János felvidéki jogász magyarázta el lapunknak, hogy Szlovákiában máig sajátítanak ki például földvagyont olyanoktól, akiknek felmenőinél valamilyen oknál fogva nem tudták végrehajtani az elkobzást a második világháború után.

A dekrétumok kritizálását akár fél éves börtönnel büntető törvénymódosítás tavaly decemberi elfogadása után Kollai István szlovakista, a Pozsonyi Magyar Intézet volt igazgatója állapította meg: az eset jól mutatja a térség nacionalistáival szövetkező magyar kormányzati „terpeszpolitika” kudarcát. Fiala-Butora János pedig az itthonról nehezen érthető szlovák felfogást magyarázta el elemzésében. Így fogalmazott:

„A Beneš-dekrétumok ügye nem aktuálpolitikai manipuláció, hanem a szlovák állam alapító mítosza. Ezért a közéleti vita sem szakmai kérdésekről, hanem arról szól, hogyan képes Szlovákia megteremteni a saját biztonságát a máig revizionistának gondolt Magyarországgal szemben.”

Nem sokkal később a jogászt már nem elemzőként, hanem aktivistaként szólaltattuk meg: Fiala-Butora János Orosz Örssel és Stubendek Attilával együtt feljelentette magát a komáromi rendőrségen a dekrétumok megkérdőjelezésért, egyben petíciót indítottak az ügyben. Pozsonyban exkluzív interjút készítettünk Martin Dubécivel, a Beneš-dekrétumok ügyét politikai kérdéssé emelő Progresszív Szlovákia politikusával, a szlovák parlament alelnökével, aki szégyelli magát a történtek miatt.

ITT OLVASHATÓ