PUTYIN ÁGYÚTÖLTELÉKEI – DÁRJA JEGEREVA ÉS AZ ŐSHONOS ÉSZAKI NÉPEK TRAGÉDIÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: NAGY ZOLTÁN
2026.02.02.

Számarányuknál jóval nagyobb mértékben vesznek oda az ukrán fronton az őshonos oroszországi kisebbségek. Putyin egy füst alatt megoldja a nemzetiségi problémát? Vagy csak figyel, hogy olyanok hulljanak el, akikért a többségi, orosz társadalom szerint nem kár? Tényleg vérszomjasak és kegyetlenek a burjátok? Nagy Zoltán néprajzos, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője annak apropóján írja meg a Válasz Online számára a teljes hátteret, hogy december második felében meglett a putyini akciók első vezéráldozata: a szölkup kisebbségi és környezetvédelmi aktivista, Dárja Jegereva.

2025. december 17-én Moszkvában letartóztatták Dárja Anatoljevna Jegereva szölkup kisebbségi és környezetvédelmi aktivistát. (A szölkup egy őslakos szibériai kisebbség.) Ugyanekkor Oroszország több területén összehangolt razziákat tartott a titkosszolgálat. Tizenhét, az őslakosok jogait védő és környezetvédelmi kérdésekben is fellépő aktivistánál tartottak házkutatást az Altáji és a Szaha Köztársaságban – itthon ismertebb nevén Jakutia –, Tomszk, Murmanszk és Kemerovo megyékben, az Altáji és a Krasznojarszki Határvidéken, a Tajmíri Területen és Szentpétervárott. A letartóztatottak egytől-egyig északi őslakos népekhez tartoznak: szölkupok, tofalárok, csulimi tatárok, sórok, kumandinok, dolgánok, jukagírok, evenek, számik és nganaszánok. A házkutatások során az orosz titkosszolgálat emberei, maszkos FSZB-sek rohanták le a lakásokat, az érintetteket rövid időre bevitték a rendőrségre, minden elektronikai eszközt lefoglaltak.

Dárját december 18-án előzetes letartóztatásba helyezték, a vád a Büntető Törvénykönyv 205.5. cikkének 2. része alapján „Oroszország területi integritásának aláásására és alkotmányos rendjének lerombolására irányuló tevékenység”, azaz „szélsőségesség” és „terrorizmus”, ami tíz és húsz év közötti szabadságvesztéssel büntethető Oroszországban. Dárja mellett még egy asszonyt tartóztattak le, akinek nevét a független oroszországi sajtó is elhallgatja a család kérésére, mivel attól tartanak, hogy ha a neve nyilvánosságra kerülne, az még inkább nyomás alá helyezné. A többiek közül volt, akit meg sem talált az FSZB, de olyan is, akinek az utazási lehetőségeit korlátozták, másokat semmilyen szankció sem ért. Időt hagytak nekik, hogy elhagyják az országot. A különböző fórumokon leggyakrabban megnevezett két másik érintett, vagyis a kemerovói sór Alekszej Vasziljevics Csiszpijakov és a Kola-félszigeti számikat képviselő Valentyina Vjacseszlavovna Szovkina közül utóbbi már el is menekült Oroszországból...

ITT OLVASHATÓ