A MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER NEM CSAK TORZÍT, DE KISKAPUKAT NYIT A CSALÁSOKNAK

ÁTLÁTSZÓ / VÁLASZTÁS 2026
Szerző: SOLTI HANNA
2026.04.01.

A hazai választási rendszer nemcsak torzít, hanem a jelenlegi szabályok mellett kiskapukat is nyit a csalások és visszaélések előtt. Az egyéni körzetek, a győzteskompenzáció és a választókerületek önkényes átrajzolása miatt sok helyen eleve a Fidesznek lejthet a pálya, de szakértő segítségével számos egyéb jellegzetességet szedtünk össze, ami manipulálhatja az eredményeket.

Már csak két hét, és április 12-én reggel hat órakor megnyílnak az urnák tízezer szavazókörben. Addig is minden napra jut egy újabb őrület, az utcákat ellepik a választási plakátok és a NER-közeli oligarchák kampányai, a jelöltek utolsó rohamot indítanak a szavazókért, és mindenki Gundalfra, Szijjártó Péter híváslistájára és a spájzban bujkáló oroszokra figyel. Érthető, hogy ekkora kampányzajban kevesen néznek utána, milyen kiskapuk rejtőznek a választási törvényben – amik végső soron a szavazás tisztaságát is befolyásolhatják. Ezért ügyvédi segítséggel néztük meg, mennyire garantálják a jogszabályok, hogy a szavazófülkékben a választók valódi akarata érvényesüljön.

Kincses István ügyvéd több mint harminc éve dolgozik jogászként, az azenalkotmanyom.hu oldalon pedig rendszeresen elemzi az alkotmányos és választási problémákat. Szerinte a hazai választási rendszer „gyárilag” torzít, de az elmúlt tizenhat évben a kormánypárt képére formált törvények még több teret hagynak az eredmények manipulálására.

„A választási csalás az én meghatározásom szerint minden olyan technika, eljárás, ami a választók tényleges akaratának megjelenítését gátolja vagy deformálja” – fogalmaz.

Kincses szerint a probléma nem csak az olyan „klasszikus” csalásokban érhető tetten, mint a kamu ajánlóívek, a szavazatvásárlás vagy a láncszavazás, hanem magában a törvényben is: a választói akarat csak a pártlistás szavazásnál jelenhet meg igazán, ahol minden szavazat egyenlő, és elvileg arányosan osztják szét a kilencvenhárom mandátumot.

A maradék százhat mandátumot viszont az egyéni kerületek adják, ahol a győztes szó szerint mindent visz – akkor is, ha csak egyetlen szavazattal előzte meg a másodikat.

Ez az úgynevezett vegyes rendszer évtizedek óta kritikák tárgya: a strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerint a 2010-ben bevezetett törvénymódosítások „torzító gépezetté” tették a választási rendszert – ez tette lehetővé, hogy a Fidesznek akár harminc százalékos támogatottság mellett is kétharmados többsége lehessen a parlamentben. De az ügyvéd szerint ugyanilyen problémás a választókerületek folyamatos, önkényes átrajzolása is...

ITT OLVASHATÓ