KEMÉNY ÁDÁM: AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB - NINCSTELENSÉG MAGYARORSZÁGON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.05.08.

A szegénység vagy nincstelenség történelmi koroktól, országoktól, az uralkodó normáktól stb. függő, nagyon komplex fogalom. Annyi bizonyos, hogy mindenütt és minden korban létezett szegénység, de nyilván másmilyen volt tíz vagy száz éve, mint mostanában. Azt azonban nehéz utólag pontosan meghatározni, hogy miből fakadt és mit jelentett annak idején a szegénység. Például Seneca szerint nem az szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik, Platón úgy vélte, hogy a szegénység nem a vagyon hiányából, hanem a vágyak sokaságából fakad: ha többet akarunk, mint amink van, mindig szegénynek érezzük magunkat. Marx szerint pedig a szegénység nem véletlen hiba vagy balszerencse, hanem a kapitalizmus rendszerszintű velejárója.

A témával kapcsolatban szakmai körökben rengeteg vita zajlik ma is a fogalom pontos meghatározásáról, miközben az átlagember nagyon leegyszerűsítve gondolkodik erről. A közbeszéd lényegében csak azt a kategóriát ismeri, amikor is a szegénységet az alapvető szükségletek (élelem, lakhatás, egészségügy) kielégítéséhez szükséges erőforrások tartós hiányával azonosítja, és a legtöbb magyar lexikon, tankönyv is alapvetően az anyagi (pénzügyi) lehetőségek alapján tekint valakit szegénynek. A kicsit szakszerűbb megközelítés szerint létezik abszolút szegénység (a létfenntartás is kétséges, esetleges), illetve relatív szegénység (a többséghez képest szegény, de a léte nincs veszélyben), továbbá etnikai szegénység (például a cigányok), valamint demográfiai szegénység (nyugdíjasok) stb. Ezeken túlmenően nem szabad megfeledkezni a deprivációról, ami megfosztottságot jelent bizonyos javaktól vagy lehetőségektől (például kulturális, oktatási vagy anyagi természetű hiány), továbbá a szubjektív szegénységről, amikor is a saját helyzetünket szegénységként éljük meg, függetlenül a valóságos jövedelmi vagy társadalmi helyzetünktől. Természetesen a modern államokban a szegénységet ugyanúgy mérni kell, mint mondjuk a népességet vagy a gazdasági növekedést. A KSH a szegénységet elsősorban relatív jövedelmi helyzetként határozza meg, ezzel követve az EU-s definíciókat. Utóbbiakat 2001-ben fogadta el az Európai Unió mint a szegénység és társadalmi kirekesztődés mérésére szolgáló közös statisztikai indikátorrendszert. Ezen belül a statisztika nálunk is mér egy sor további (összesen 18) mutatót, amelyek többé-kevésbé lefedik a jövedelmi helyzetet, a tartós szegénységet és a társadalmi kirekesztődést is...

ITT OLVASHATÓ