2016. július 20., szerda

PUCCSKÍSÉRLET: MAGASABB FOKOZATRA KAPCSOL AZ ERDOGAN-REZSIM

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: pcblog
2016.07.19.


Példa nélküli politikai tisztogatás kezdődött Törökországban a 265 halálos áldozatot követelő, július 15-ei puccskísérlet bukását követően: őrizetbe vettek 6 ezer katonát, felfüggesztettek 3 ezer bírát és 15 ezer oktatási alkalmazottat. Az államcsíny megszervezésével és leverésével kapcsolatban továbbra is rengeteg a nyitott kérdés, a Political Capital gyorselemzésében a várható politikai, társadalmi következményeket veszi sorra:
  • A puccskísérlet megerősítette, hogy Törökország továbbra is „kisajátított demokráciának” minősül, ahol egy jól körülhatárolható társadalmi csoport (a hadsereg) befolyást gyakorol a politikára. Erdogan paradox módon éppen a demokratikus berendezkedés megszilárdítása és az uniós csatlakozási tárgyalások elősegítésére hivatkozva igyekezett visszaszorítani a szekuláris értékek felett őrködő hadsereg hatalmát, miközben ő maga a demokrácia beszűkítésére törekedett az emberi jogok sorozatos megsértésével. A politikába 1960 és 1997 között négy alkalommal beavatkozó hadsereg mozgásterét az elnök éppen Fetullah Gülen hitszónok segítségével korlátozta, hatalmának stabilitását pedig először 2013-ban a Taksim téri tüntetések, majd a korrupciós botrányok ingatták meg. Az Erdogan-rezsim antidemokratikus mivoltát innentől a kormányzattal szemben kritikus szereplők nyílt megfélemlítése, a sajtó- és a szólásszabadság lábbal tiprása, a másként gondolkozó értelmiség bebörtönzése igazolta. Törökországban pillanatnyilag több újságírót tartanak fogva, mint Kínában, tavasszal pedig már több mint 1800 eljárás volt folyamatban sajtómunkások vagy magánszemélyek ellen az elnök inzultálásának vádjával. Ez a tendencia az államcsínykísérlet után tovább erősödik majd.
  • Erdogan minden eddiginél autoriterebb vezetési stílust honosíthat meg, és egy lépéssel közelebb került a hatalmának megszilárdításához szükséges elnöki rendszer bevezetéséhez. Ehhez eddig sem alkotmányozó többsége, sem elegendő politikai támogatottsága nem volt. A tavaly novemberi előrehozott választásokon az AKP megszerezte ugyan a kormányalakításhoz szükséges többséget, de 13 szavazattal így is híján volt a lehetőségnek, hogy népszavazást írjon ki az elnöki rendszer bevezetéséről. Az ellenzék egyetértett abban, hogy az 1980-as katonai puccs által életbe léptetett alaptörvény módosításra szorul, de a prezidenciális államberendezkedést mindeddig elfogadhatatlannak tartotta. A mostani rendkívüli helyzetben azonban nem kizárt, hogy az AKP-kormány a belpolitikai rendszer megszilárdítására hivatkozva át tudja verni akaratát a török nemzetgyűlésen....
ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.