2016. november 15., kedd

KETTÉSZAKADVA OTTHON ÉS ITTHON KÖZÖTT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Norbert
2016.11.15.


A határátkelés nem feltétlenül egyirányú folyamat, és hogy egy-egy döntés mennyire nem végleges, azt jól mutatja Norbert története is, aki nem is egyszer költözött már Angliába ki, majd Magyarországra vissza. Története szerintem nagyon érdekes és nem tanulságok nélkül való, remélem, nektek is tetszik majd. Jó hosszú a sztori, ezért úgy gondoltam, mint egy háromfelvonásos dráma jelenik majd meg itt a blogon – ma az első felvonást olvashatjátok.

„Ahogyan az utóbbi időben egyre több és több ember hagyja el az országot különböző okokból, úgy lehet egyre több és több cikket olvasni a kinti életről, tapasztalatokról.

Olvasva ezeket a cikkeket, mindig is az volt az első gondolatom, hogy még az ugyanazon helyen élő emberek is mennyire másképpen látják, érzékelik a körülöttük lévő új életet, világot.

Egyesek tényszerű, míg mások főként érzelmileg átitatott véleményeket továbbítanak az otthon maradt magyaroknak, vagy épp a szintén kint élő honfitársaiknak!

Pont ez, a tapasztalatok és vélemények sokszínűsége adta nekem is a kedvet arra, hogy leírjam a saját tapasztalatimat, amiket összesen több mint négy és fél év alatt szereztem, három „felvonásban”.

A helyzetem érettségi után hamar eldőlt, hisz édesanyám már a felvételi beadásakor előre jelezte, hogy nem fogjuk tudni megoldani a továbbtanulást anyagilag, semmilyen formában. (Azt hiszem, ez eléggé tipikus gond sokak számára.)

A legtöbb barátom elment egyetemre, főiskolára, én otthon maradtam. Azon kívül, hogy szerettem a filmeket, és fiatalkori álmom volt, hogy filmrendezőnek tanulhassak, nem sok elképzelésem volt a jövőről.

(Voltak konkrét célok még az érettségi előtti időszakban, de azokat a továbbtanulás esélyének nullára redukálása után el is temettem jó mélyre magamban.)
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése