2017. április 12., szerda

ORBÁN MANIKŰRÖSE

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2017.04.12.


No, meg a fodrásza - ők ketten a mai helyzet haszonélvezői, már ha arra gondolunk, hogy a halál után darabideig még nő a köröm, meg a haj...
Orbán politikai hulla, ez egyre nyilvánvalóbb, és ezen semmit sem változtat, ha egyelőre viszonylag békés körülményei vannak az őt apránként elfogyasztó kukacoknak, és háborítatlanul büdösödhet magában.
Természetesen erről ő mit sem tud, hiszen olyan hihetetlen a dolog, főként annak, aki hétfőn-szerdán-pénteken a Világ Urának, kedd-csütörtök-szombaton Európa megmentőjének és a kereszténység erős bástyájának szerepét tölti be, vasárnap meg szotyolát köpköd valamelyik díszpáholyban...
Pedig a helyzet mégis csak ez, merthogy úgy járt, mint a hadvezér, aki olyan lelkesen ordítja, hogy "Utánam!", hogy elfelejt időnként hátranézni, hogy megy-e még valaki utána, vagy csak az ő döngő léptei alatt reng a föld...
Itthon már a legostobábbak is látják azt a pofátlan rablást, melyet éveken át akkor sem hittek el, mikor a zsebükben kotorászott, és bár maradtak még olyanok, akiket a rezsicsökkentés megtiltásának hazugságával meg lehet ijeszteni, azért már többen vannak azok, akik átlátnak a szitán és tudják, hogy ennek haszonélvezői a leggazdagabbak, mint ahogy mindennek ebben a országban.

A statisztikák kozmetikázgatása nem mond semmit a panelprolinak, aki a foglalkoztatottságot nem százalékban méri, hanem abban, hogy neki meg a gyerekének van-e munkahelye, és a béréből meg tud-e élni legalább minimumszinten.
Kinyílt a világ, a bátrabbja megsütötte a maga hamubasült pogácsáját és világgá ment szerencsét próbálni, a kevésbé bátor is látja, hogy miként él egy vele egy kategóriában levő dán, norvég vagy német melós, és nem elégszik meg a szép szavakkal meg a nemzeti szólamokkal.
Hiába az igyekezet, a buszvezető nem Tarlósra fogja kenni a bérproblémáit, hanem Orbánra, mert az azért nyilvánvaló, hogy ebben az országban arról is ő dönt, hogy vazallusai melyik végükön vehetik a levegőt, bármekkora is a pofájuk.
És egyre inkább érzik, hogy nem eszköztelenek, Rogán ugyanis nem fog buszt vezetni.
A falu népe éppen mostanában kapja meg tőle az ajándékot, az agrár-oligarchák számára kitalált termelési-értékesítési integrációt, mellyel gyakorlatilag éhhalálra ítélik a függetlenségüket őrizni kívánó agrár-vállalkozásokat - a libák már előre rettegnek, hogy a tervutasításos rendszerben mi lesz velük, ha a gúnárok nem tojják meg a termelési előirányzatot.
Az árkok partjainak népe reménykedik, hogy a bimbózó politikai versenyben nekik is jut néhány kiló szavlejárt száraztészta, esetleg egy bográcsnyi pörköltnek való hús választásokkor, őket egyszerűen nem érdekli a Vezér, tőlük aztán fel is fordulhat, sőt...
A nyugdíjasok háborognak a nyugdíjemelés mértéke és módja miatt, ők azok, akik - teljességgel érthetetlen módon - azt képzelik, hogy egy ledolgozott élet után a nyugdíjuk járandóság, és nem hajlandók minden hónapban hálaimát rebegni a csüngőhasú szenthez...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.