2017. április 23., vasárnap

ROMÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG: RADIKÁLISAN ELTÉRŐ VÍZIÓK

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: pcblog / Buzás Ernő
2017.04.22.



Donald Trump győzelme után Orbán Viktor arról beszélt, hogy a 2017-es év a lázadás éve lesz. A magyar kormány szemszögéből nézve úgy tűnhetett, hogy új korszak következik, nem csak az amerikai-magyar kapcsolatokban, de Magyarország nemzetközi súlya és pozíciója is jelentős változások elé néz. Mi történt ez idő alatt Romániában, és milyen szerepértelmezéssel bír a román kormány a nemzetközi porondon? Vendégszerzőnk, BUZÁS ERNŐ írása. 

Románia belpolitikájában az évkezdést erőteljesen meghatározta a román Szociáldemokrata Párt (PSD) fölényes győzelme, és a hírhedt, korrupcióval kapcsolatos, többek között a hivatali visszaélés meghatározását enyhítő sürgősségi rendelet körüli tüntetéssorozat. A külpolitikában ugyanakkor a románok nem tapasztaltak korszakos változást. Donald Trump megválasztását csak néhány álhír hozta összefüggésbe a két kelet-európai országgal, de azok is elsősorban Putyin látogatásának kapcsán. Az erdélyi magyar értelmiség körében népszerűvé vált az a gondolat, hogy Romániának érdeke közeledni a visegrádi négyekhez, amely Trump elnöksége és a Brexit miatt válhat időszerűvé. Erre azonban a román kormány nem mutat különösebb hajlandóságot, szemben a korábbi kormányfővel, Viktor Pontával, aki mostanában a magyar kormányéhoz hasonlatos kijelentéseivel keltett feltűnést Romániában. Ponta értelmezésében Soros György külső ellenségként, Oroszország potenciális partnerként, a visegrádi országok pedig az EU-val szembeni alternatív erőközpontként jelennek meg.

Románia külpolitikai céljai jelentősen eltérnek a magyar kormányétól. Bukarest számára, hasonlóan a lengyelekhez, az Amerikával és a NATO-val való szoros kapcsolat képezi az ország területi épségének garanciáját, egy viszonylag instabil régióban. A közvélemény és az ország hivatalos külpolitikája összhangban van: egy 2015. végi közvélemény-kutatás szerint Romániával a legellenségesebb Oroszország (35 százalék), utána jön Magyarország (17%), míg a legbarátibb ország az Egyesült Államok (24%) és Németország (20%). A román-amerikai kapcsolat sikereként értékelik, hogy Románia területén amerikai légitámaszpont (Mihail Kogălniceanu, a Fekete-tengertől néhány kilométerre) és NATO-pajzs részeként rakétavédelmi állomás (Deveselu) található. A román külügy álláspontja szerint a rakétapajzs konszolidálja a román-amerikai jó kapcsolatot, illetve Románia biztonságát és pozícióját a szövetségben. Románia támogatója továbbá a NATO védelmi kapacitás továbbfejlesztésének, a Szövetség „oszthatatlan biztonsága, kollektív szolidaritása és a szövetséges területek teljes lefedése” jegyében.

A román kormány ennek megfelelően három célkitűzést fogalmaz meg:

  • Erős, releváns szövetség támogatása, amely erős transzatlanti partnerségen alapul – avagy Románia az erős NATO-ban látja a demokratikus országokat érő új kihívásokra a megoldást. A déli és keleti szomszédság felől érkező fenyegetést expliciten említik.
  • A katonai kötelezettségek betartása, a(z akár az euroatlanti övezeten kívüli) küldetéseken való részvétel erősíti az ország hitelességét.
  • Az EU és NATO bővítése Kelet- Moldva, Grúzia és a Nyugat-Balkán irányában ugyancsak explicit célkitűzés. A fekete-tengeri övezet, illetve Közép-Ázsia és Afganisztán biztonsága ugyancsak fontos Romániának, a NATO-EU és a NATO-ENSZ kapcsolatok folyamatos fejlesztése...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése