2018. november 30., péntek

MIÉRT CSÚSZÓS A JÉG?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2018.11.30.


Mindenki tudja kisgyerek kora óta, hogy a jéggel vigyázni kell, mert elég egy óvatlan mozdulat, és máris eltaknyol. Olyan hülyeséget meg pláne nem csinál senki általános iskolás korában, hogy a jégen focizik, mert ha esés közben bénán fejeli le a jeget, akkor nagyon fájni fog a bal metszőfoga. (Köszönöm, már jól vagyok.)




NA DE MÉGIS MITŐL CSÚSZIK A JÉG?

Először nézzük meg, hogy mitől nem.

A legnépszerűbb tévhit, hogy mivel a jég kevésbé sűrű, mint a folyékony víz, és ezért az olvadáspontja nagy nyomás alatt csökken, ahogy rálépünk, a testünk súlya alatt a felső rétege elolvad, és ezen a vízen csúszunk el. Az általunk kifejtett nyomás viszont valójában meg se közelíti azt, ami hatással lenne az olvadáspontra.

Egy másik elmélet szerint is a jég tetején található vízréteg a magyarázat, de a mozgásunk által gerjesztett súrlódás hője melegíti fel annyira a jeget, hogy az olvadásnak indul. Ennek viszont ellentmond, hogy a jégen nemcsak mozogni, de egy helyben álldogálni is nehéz a csúszásveszély miatt.

De még ha valamilyen módon valóban felolvasztanánk a jég felső részét, egy egyszerű vízréteg akkor se lenne elegendő ahhoz, hogy a jól ismert hatást előidézze. Kicsit csúszós lenne – mint ahogy a konyhakő is kicsit csúszós, ha víz ömlik rá –, de nem ennyire.

A megoldást valójában egészen sokáig nem tudták a kutatók sem, egy idén publikált tanulmány hozta csak el a megfejtést:

NEM EGY VÍZRÉTEG VAN A JÉG FELÜLETÉN, HANEM ELSZABADULT VÍZMOLEKULÁK.

A jégnek alapvetően szabályos kristályszerkezete van, amelyben minden vízmolekula három másikhoz kapcsolódik. A felszíni molekulák viszont csak két társukhoz tudnak kapcsolódni, ami olyan gyenge kapocs, hogy könnyen elmozdulhatnak és arrébb vándorolhatnak, hogy egy másik ponton kapcsolódjanak újra a kristályhoz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése