2019. március 6., szerda

MADÁRCSICSERGÉS SZÓLT, AMÍG A FÖLDET SZÓRTÁK TANDORI DEZSŐ SÍRJÁRA

444
Szerző: URFI PÉTER
2019.03.05.


"Ha valami minisztérium a saját halottjának akar tekinteni, ne hagyjátok"

- kérlelt őszinte iszonyattal egy barátom, akit állami díjai miatt ez a veszély valóban fenyeget, miután szembesültünk vele, hogy a Tandori Dezső temetéséről hírt adó minisztériumi gyászjelentésben ez áll:

Részvételi szándékát kérjük 2019. március 4-ig a meghivo@nori.gov.hu címen, vagy a +36 1 795 5517 számon jelezze!

De kurva jó verset tudna ebből írni a Tandori! - gondoltam kegyeletteljesen és kicsit felületesen, amint a „Fiumei úti sírkert Nemzeti emlékhely ravatalozója” felé bandukoltam. A kapuban nem állt senki, akinek elmondhattam volna, hogy én regisztráltam, kérem, csak nem kaptam visszajelzést.

A szokásos, már-már üdítően ronda ravatalozóban látszólag nem volt semmi különös, mégis percekig tartott feldolgoznom a látványt. Az egyik oldalon ültek Tandori Dezső családtagjai, akikkel a szerzőhöz elvileg közel álló irodalmi embereknek sincs kapcsolata, és akiknek feltűnése épp ezért igazi reveláció volt. De róluk nem tisztem írni bármit is.

A másik oldalon ott ültek a hivatalból jelen lévő hivatalos emberek, Fekete Péter államtitkár és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A gyászolók között pedig megjelent a Lánchíd utcai költő lakóhelye szerint illetékes országgyűlési képviselő (Csárdi Antal) és polgármester (Nagy Gábor Tamás).

Nincsenek rá illendő szavak, mennyire távol állt ez az egész Tandoritól...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.